Két-háromszoros a kutatócsoportok túljelentkezése a szegedi lézeres kutatóközpontban, az ELI ALPS-ban (Extreme Light Infrastructure Attosecond Light Pulse Source) – közölte Szabó Gábor, az ELI-Hu Nonprofit Kft. ügyvezetője csütörtökön Szegeden.
A fizikus, akadémikus a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program monitoring bizottságának látogatásán azt mondta, a három helyszínen – Szeged mellett Prágában és Bukarestben – megvalósult ELI olyan európai projekt, amely az indulás pillanatában azt tűzte ki célul, hogy a világ számára élenjáró legyen.
KUTATÁSI LEHETŐSÉG A LÉZERFIZIKA ÉLVONALÁBA TARTOZÓ ESZKÖZZEL
A szegedi központ kialakításának célja az volt, hogy minél szélesebb felhasználói csoport részére nyújtson kutatási lehetőséget valóban a lézerfizika élvonalába tartozó eszközökkel – hangsúlyozta a szakember. A Krausz Ferenc, Pierre Agostini és Anne L’Huillier idén fizikai Nobel-díjjal elismert munkásságához szorosan kapcsolódó szegedi kutatóintézetben rendkívül rövid, attoszekundumos fényimpulzusok létrehozására képes lézerforrások működnek. Ezekkel a leggyorsabb fizikai folyamatok, így az elektronok mozgása is vizsgálható – közölte Szabó Gábor. A professzor úgy fogalmazott, a kutatóintézetben azon dolgoznak, hogy “az eddig is megérdemelt Nobel-díj még inkább megérdemeltté váljon”. Az, akinek az attoszekundumos lézerfizika területén kutatási ötlete van, az ELI ALPS-ban meg tudja valósítani, mert a megfelelő eszközök és tudás is rendelkezésre áll.
ÉVENTE KÉTSZER TESZNEK KI FELHÍVÁST A KUTATÓCSOPORTOKNAK
A központ évente kétszer tesz közzé felhívást a kutatócsoportok számára, az ötleteket pedig nemzetközi zsűri bírálja el. A legutóbbi – a közelmúltban lezárult – felhíváson két-háromszoros volt túljelentkezés – mondta Szabó Gábor. A jelentős részben uniós forrásból felépült szegedi központ évente 6 és 10 milliárd forint közé eső működési költségeinek 80 százalékát a kutatási konzorciumhoz csatlakozott tagországok befizetéseiből fedezik, 20 százaléka ipari felhasználóktól származik majd – közölte az ügyvezető.
NAPELEMPARK IS LESZ
A működési költségek jókora részét az épület kísérleti tereiben szükséges állandó hőmérséklet és páratartalom biztosításához használt villamos energia teszi ki. Ezért hamarosan elkezdődik egy napelempark építése, mely elkészültekor az éves villamosenergia-igény negyedét biztosítja majd, így az ELI ALPS lesz az első olyan tudományos nagyberendezés, ahol számottevő arányban használnak megújuló energiát – mondta Szabó Gábor.
Az ELI ALPS-ban folyó kutatások közül a professzor a nukleáris hulladékok könnyebb kezelését szolgáló eljárás fejlesztését emelte ki. A szakemberek olyan lézeres neutronforrás kifejlesztésén dolgoznak, mellyel a hosszú felezési idejű nukleáris hulladékot stabil vagy gyorsan lebomló maggá, magokká tudják alakítani. A kidolgozott megoldás “melléktermékeként” már új radiológiai terápiás eljárások fejlesztése is folyik.
A LÉZEREK TERVEZÉSÉT ÉS KIVITELEZÉSÉT IS AZ ELI MUNKATÁRSAI VÉGEZTÉK
Az ELI ALPS kivitelezési munkálatai 2014 tavaszán kezdődtek. A kutatóközpont épületegyüttesének teljes szintterülete mintegy 24,5 ezer négyzetméter. Az első lézerek telepítése 2017-ben történt meg. A projekt során beszerzett különféle hullámhosszú, impulzusú és intenzitású lézerek, másodlagos források és kísérleti állomások tervezését, kivitelezését és beüzemelését az ELI ALPS munkatársai végezték hazai és külföldi partnerekkel együttműködve. A központ kialakítása és a kutatási berendezések tervezése, kivitelezése és beüzemelése – az előkészítést is beleértve – mintegy 81 milliárd forintból valósult meg.
Forrás: MTI
