Szeged és az ELI vonzza a nemzetközi tudományos élet résztvevőit, avagy városunkban lehet a Nobel-díj kulcsa? – Szabó Gábor, az SZTE rektora elemezte a Nobel-díj kapcsán elért eredményeket
Az elmúlt napokban két magyar kutató kapott Nobel-díjat. Karikó Katalin az mRNS-oltóanyagok kifejlesztéséért, míg Krausz Ferenc az attoszekundumos fényimpulzusok kutatásáért érdemelte ki a legrangosabb tudományos díjat. Mindkét szakember pályafutása erősen kötődik a Szegedi Tudományegyetemhez. Az Indexnek Szabó Gábor, az SZTE rektora elemezte az elért eredményeket.
Szeged határában működik napjaink egyik legmodernebb kutatóintézete, az ELI-ALPS Lézeres Kutatóközpont, amelynek – Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektorának szavaival élve – az egyik fő küldetése az itt kutató szakemberek, köztük Krausz Ferenc munkásságának továbbvitele.
KRAUSZ IRODÁJÁBAN SZÜLETETT MEG AZ ELI NEVE
“A kutatóközpont neve, az ELI-ALPS az Extreme Light Infrastructure Attosecond Light Pulse rövidítése, de az ALPS kifejezés egész biztosan Garchingban, Krausz irodájában született. Öt-hatan voltunk ott, éppen ötleteltünk, amikor feljött ez az egyértelműen az Alpokra utaló kifejezés” – tudta meg a lap rektortól, miért ez a kutatóközpont neve, ami valószínűleg sok szegedinek is meglepetést jelenthet.
Krausz Ferenc két kutatótársával, Pierre Agostinival és Anne L’Huillierrel együtt kapta meg a Nobel-díjat. Anne L’Huillier évekig tagja volt a Nemzetközi Tanácsadó Testületnek az ELI-ben, évente jellemzően kétszer is Magyarországon tartózkodott, de azóta is együttműködnek vele, közös publikációkat jegyeznek – írj a lap.
SZEGEDRŐL IS SOKAN DOLGOZNAK KRAUSZNÁL
Szabó Gábor ezzel arra utal, hogy a tudományos és emberi kapcsolat ma is élő és folyamatos. De ami szerinte még ennél is fontosabb, az a Nobel-díj. Ami fontos jelzés. Abból a szempontból is, hogy Szegedről is sokan dolgoztak Krausznál. Van olyan kutató, aki nála doktorált, a tudományos igazgatójuk, Varjú Katalin pedig éveket töltött Anne L’Huilliernél. Az ő munkásságuk nagyon szorosan összekapcsolódott az ELI-vel.
BEÉRETT A MUNKA GYÜMÖLCSE
Az Index szerint annak ellenére, hogy a technikának köszönhetően már eddig is születtek jelentős eredmények, valójában minden most „vált felnőtté” – többek között azért, mert a szegedi ELI-ben olyan eszközök állnak rendelkezésre, amelyekhez már felhasználók széles köre hozzá tud férni.
“Az attoszekundumos forrásokból a világon nálunk van a legtöbb egy helyen, azt hiszem, öt. Mi egy user facility, azaz felhasználói létesítmény vagyunk. Arra vagyunk felkészülve, hogy az ideérkező felhasználóknak segítséget nyújtsunk. Szerintem itt a legfontosabb terület az élő tudomány lesz, de ezen a területen eddig nem tudtak széles körben dolgozni a kutatók, mert nem volt olyan, aki a kezükbe adná az eszközt. Éppen ezért vagyunk mi; ez az ELI egyik küldetése” – emelte ki.
SZEGED ÉS AZ ELI VONZZA A NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS ÉLET RÉSZTVEVŐIT
A lap felvetette, mivel nemcsak Krausz Ferencnek van szegedi érdekeltsége, hiszen Karikó Katalin az SZTE egyik professzora, felmerülhet a kérdés, mennyire nő meg az egyetem tekintélye, illetve nem tart-e az intézmény attól, hogy az itt dolgozó tehetséges kutatókat beszippantják a külföldi kutatóintézetek. Szabó Gábor szerint szó sincs erről, sőt épp az ellenkezőjét figyelték meg; “Szeged és az ELI vonzza a nemzetközi tudományos élet résztvevőit, mivel olyan tudományterületen létesült, és olyan eszközökkel kutat, amelyekre sehol máshol nincs példa: nemhogy Magyarországon, de a világon sem. Nekünk valami olyasmi van a kezünkben, és valami olyat csinálunk, ami miatt joggal várjuk azt, hogy mindenhonnan érkezzenek hozzánk kutatócsoportok”.
Krausz Ferenc németországi, illetve Karikó Katalin amerikai munkássága is felveti a kérdést, vajon mennyire magyar, és mennyire külföldi eredmény, amit most elértek, vagyis magyar érdem-e a két Nobel-díj, illetve, hogy megakadályozható-e, hogy a magyar kutatók kivándoroljanak külföldre, és ott érjenek el ilyen kaliberű eredményeket. A rektor így felelt a kérdésre: “A kísérletes természettudományokban természetesen vannak olyan dolgok, amelyeknél egyszerűen nincsenek megfelelő eszközök Magyarországon, így bizonyos szintű külföldi tapasztalatszerzés mindenképpen szükséges.”
Forrás: Index
