Minden elképzelést felülmúló felfedezésekre tettek szert a James Webb -űrtávcsővel dolgozó szegedi kutatók, exkluzív interjú Szalai Tamás, csillagásszal

Április 13-án a Szent-Györgyi Albert Agórában tartja meg az idei első nagy rendezvényét a Szegedi Csillagvizsgáló. A téma is igen érdekes lesz, hiszen a NASA James Webb-űrtávcsövéről lesz szó, írtuk meg korábban. Ennek kapcsán faggattuk Dr. Szalai Tamás csillagászt, a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Intézetének munkatársát, aki kutatócsoportjával az űrtávcső fellövését követően az elsők között kapott lehetőséget a valaha épített legnagyobb csillagászati eszközzel kutatásokat végezni. Beszélgetésünk során az eddigi felfedezéseikről mesélt nekünk.

A SZEGEDI KUTATÓCSOPORT A KEZDETEK ÓTA VIZSGÁLJA AZ ŰRT A JAMES WEBB-ŰRTÁVCSŐ SEGÍTSÉGÉVEL

Történelmi jelentőségű pillanatoknak lehettünk szemtanúi 2021. december 25-én, európai idő szerint 12:20-kor, amit a világ összes csillagásza lélegzetvisszafojtva várt, akkor indította útjára ugyanis a NASA a valaha épített legnagyobb csillagászati eszközt, amit a világűrbe küldtek, a James Webb-űrtávcsövet. A hat és fél méter tükörátmérőjű szerkezet minden idők legdrágább és legbonyolultabb technológiája, ami a Hubble űrtávcső helyét vette át. A nem mindennapi esemény számunkra azért is különleges, mert az egyedülálló eszközön szegedi kutatók is dolgoznak már a kezdetek óta, munkájuk során a szupernóva-robbanásokat és hatásaikat tanulmányozzák.

A FELFEDEZÉSEK FELÜLMÚLTÁK A KUTATÓK ELKÉPZELÉSEIT

Mint most Szalai Tamás beszélgetésünk során elárulta, kutatói szempontból az igazán izgalmas időszak 2022 nyarán indult. “2022 őszén már meg is születtek az első mérések, melyek várakozáson felül, jól sikerültek, hiszen minden, amit előre elképzeltünk, gyakorlatilag látszott a képeken” – árulta el Szalai Tamás. Mint hozzátette, Szegeden elsősorban a csillagrobbanások, vagy szupernóva-robbanások vizsgálataival foglalkoznak. Azaz, a napunknál legalább nyolcszor-tízszer, vagy még sokkal nagyobb tömegű csillagoknak az életútját lezáró gigantikus, hatalmas energiájú robbanásokat tanulmányozzák.

AZT VIZSGÁLJÁK, A CSILLAGROBBANÁS KÖRNYEZETÉBEN MILYEN FOLYAMATOK JÁTSZÓDNAK LE

“Bennünket igazából az érdekel, amikor megtörténik egy ilyen hatalmas energiakibocsátással járó robbanás, akkor azt követően, a csillagrobbanás környezetében, milyen folyamatok játszódnak le. Különösen arra tekintettel, hogy létrejöhetnek-e szilárd halmazállapotú porszemcsék, melyek később újabb csillagok, csillagok körüli bolygórendszerek építőkövei lehetnek. Erre leginkább alkalmas mérési tartomány az infravörös tartomány, amelyben a James Webb – űrtávcső is működik, mely minden idők eddigi legjobb infravörös űreszköze. Úgyhogy adva volt a lehetőség, hogy ezt a témát, ezzel az űreszközzel is vizsgáljuk” – tudtuk meg Szalai Tamástól.

EGYIK NÍVÓS PUBLIKÁCIÓJUKAT EGY FÉLIG-MEDDIG VÉLETLEN FELFEDEZÉSNEK KÖSZÖNHETIK

A szegedi kutatócsoport számára már nagyon biztatóak voltak az első megfigyelési eredmények is, hiszen azok a célpontként kiválasztott csillagrobbanási környezetek, melyeket a Webb-űrtávcső lefényképezett, azokon gyönyörűen látszódtak a porképződési nyomok, az infravörös sugárzási jelek. “Így ezekből az első eredményekből már nívós publikációkat is tudtunk készíteni” – árulta el a csillagász. Hozzátette, különösen örömteli volt, hogy az egyik első ilyen eredmény, az rögtön szegedi vezetéssel megírt szakcikk lehetett. “Igazából ez egy félig-meddig véletlen felfedezés volt, ugyanis az eredetileg megcélzott kép közepére beállított szupernóva mellett, a kép sarkában is felfedeztünk egy fényesen sugárzó pontforrást. Kiderült, hogy az egy több, mint negyven évvel ezelőtti csillagrobbanás nyoma, amire egyáltalán nem számítottunk” – idézte fel a felfedezést a kutató.

TOVÁBBI KÉT CIKLUSRA TÁVCSŐIDŐT NYERTEK

Az újabb fejlemények pedig még ennél is izgalmasabbnak tűnnek, árulta el Szalai Tamás. Azonfelül, hogy az elmúlt időszak kutatásaiból is még nagyon sok vizsgálat és publikáció vár a kutatócsoportra, hiszen eddig is már összesen 12-13 mérési projektben érintettek, ez a szám csak növekszik.

Két további tudományos ciklusra is kiosztotta ugyanis a mérési időt a NASA, a szegedi kutatók pedig mindkét további ciklusra nyertek távcsőidőt.

“KORÁBBAN ILYEN MÉG NEM VOLT, HOGY SZEGEDRŐL, VEZETŐ KUTATÓKÉNT IS JEGYEZHESSÜNK EGY JAMES WEBB – ŰRTÁVCSÖVES MÉRÉST”

“Sőt, most a legutóbbi eredményhirdetés alkalmával február végén, hatalmas örömünkre egy olyan mérési tervnek is zöld utat adtak, amelynek én leszek a vezetője. Korábban ilyen még nem volt, hogy Szegedről vezető kutatóként is jegyezhessünk egy James Webb-űrtávcsöves mérést”- újságolta el a remek hírt Szalai Tamás.

Ennek súlyát az is jelzi, hogy kilencszeres túljelentkezés volt a pályázatra, amit végül a szegedi csapatnak sikerült elnyernie. A szegedi vezetésű mérésekre várhatóan majd 2024 őszén, illetve 2025 tavaszán kerülhet majd sor.

ÍGY NÉZ KI AZ EGYIK, JAMES WEBB ŰRTÁVCSŐ ÁLTAL KÉSZÍTETT FOTÓ

Az alábbi képen a szegedi asztrofizikusok, Dr. Szalai Tamás és Zsíros Szanna részvételével zajló James Webb-es kutatómunka első gyümölcsei: a Földtől kb. 25 millió fényévre lévő, NGC 6946 jelű galaxisban felrobbant 2004et (balra ) és 2017eaw (jobbra) jelű szupernóvák infravörös sugárzásának nyomai. A Webb-űrtávcső MIRI detektorának különböző hullámhosszúságú szűrőivel megörökített képeiből a kutatók meg tudták határozni a két csillagrobbanás környezetében létrejött kozmikus por mennyiségét, hőmérsékletét és összetételét. A csillagrobbanásokban keletkező porszemcsék később újonnan létrejövő bolygórendszerek építőköveiként szolgálhatnak – tudtuk meg Szalai Tamástól, akinek nagyon köszönjük a képet:

SZOMBATON SZALAI TAMÁS MESÉL AZ ÉRDEKLŐDŐKNEK FELFEDEZÉSEIRŐL AZ AGÓRÁBAN

Szombaton az Agórában pedig ezeknek a kutatásoknak a jelentőségére, kutatási eredményeire világít majd rá előadásában Szalai Tamás. Az esemény április 13-án lesz, 19:00-tól, ahol az alábbi előadásokra számíthatsz:

• 18:00 – 18:45 – Miből lesz a rekorder űrtávcső? – a James Webb-sztori. A legérzékenyebb, a legdrágább, a legtovább készülő, a legfontosabb teleszkóp… miben áll a JWST különlegessége? Előadó: Dr. Barna Barnabás (csillagász, SZTE), a Szegedi Csillagvizsgáló előadója
• 19:00 – 19:50 – A csillagászat új aranykora – eredmények a James Webb Űrtávcső működésének első 500 napjából. A 2021. karácsonyi indítástól az első felvételeken át a korszakalkotó felfedezésekig – nem utolsó sorban, szegedi eredményekkel! Előadó: Dr. Szalai Tamás (csillagász, SZTE), aki sikeres távcsőidő-pályázatai révén maga is többször használhatta már a JWST-t.