Tudománnyal az elsivatagosodás ellen: úttörő megoldást kínálnak az SZTE kutatói a vízhiány enyhítésére a Dél-Alföldön

A Föld Napján fókuszba kerülnek a bolygónkat érintő globális problémák és azok megoldásai. Az egyik legjelentősebb kihívás a klímaváltozás kapcsán kialakuló vízhiány. A Szegedi Tudományegyetem nemzetközi szinten is elismert földtudományi kiválósága és a hazai vízügyi szakma összefogása révén jelölik ki azokat a területeket, melyek lehetőséget adnak a víz visszatartására és a vízpótlásra. Az SZTE kutatói által kidolgozott, országosan is példaértékű módszertan segítségével tudományosan is megalapozottan történhetnek a műszaki beavatkozások a Vizet a tájba programhoz kapcsolódóan – közölte az egyetem szerkesztőségünkkel.

Kiemelték, hogy a klímaváltozás hatásai már nem a jövőt, hanem a jelent veszélyeztetik: a Dél-Alföldön az aszályos időszakok gyakorisága és a vízhiány mértéke kritikus szintet ért el. Különösen igaz ez Dél-Békésre, ahol az ország legértékesebb termőföldjei találhatók, ám a talajvízszint süllyedése és a fokozott párolgás már a helyi ökoszisztémák és a mezgazdaság létét fenyegeti.

EGYEDÜLÁLLÓ VIZSGÁLATSOROZATOT VÉGEZTEK

A probléma megoldására az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) megbízásából és az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (ATIVIZIG) közreműködésével a Szegedi Tudományegyetem Természet- és Környezetföldrajz Tanszéke egyedülálló vizsgálatsorozatot végzett. Az SZTE geográfusai több ezer lokális mélyedést és egykori folyómedret azonosítottak, majd komplex térinformatikai elemzéssel határozták meg azokat a területeket, ahol a víz helyben tartása vagy a felszín alatti vízkészletek pótlása műszakilag is kivitelezhető.

OLYAN RENDSZERT HOZTAK LÉTRE, AMI TÖBB ADAT KOMBINÁCIÓJÁRA ÉPÜL

„A térség ellenálló képességének növelése nem képzelhető el szubjektív döntések alapján. Olyan tudományosan megalapozott döntéstámogató rendszert hoztunk létre, amely a domborzati, talajtani, területhasználati és infrastruktúra-adatok kombinációjára épül” – hangsúlyozza Dr. Sipos György, az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézet oktatója a dél-békési kutatás vezetője. A projekt jelentősége messze túlmutat a régió határain. Az SZTE által kidolgozott módszertan országos mintaként szolgálhat a vízügy által a vízhiányos alföldi területek rehabilitációjáért végzett munkájában. A kutatás nemzetközi kiválóságát jelzi, hogy a módszertan egy korábbi verzióját bemutató tanulmányt már benyújtották a világ egyik legrangosabb víztudományi folyóiratához.

KÖZVETLEN SEGÍTSÉG A VÍZÜGYNEK

„A kutatás eredményei nem csupán elméleti jelentőségűek, hanem közvetlen segítséget adnak a vízügy műszaki beavatkozásainak tervezéséhez. A cél egy olyan komplex, klímaadaptív vízgazdálkodási rendszer kialakítása, amely megállítja a táj kiszáradását és hosszú távon is hozzájárul Dél-Békés, később pedig minél több alföldi terület vízbiztonságának növeléséhez” – emelte ki Gacsályi József, az OVF műszaki főigazgató-helyettese.

A Föld Napján (április 22.) ez a projekt is rávilágít: a Szegedi Tudományegyetem nemcsak a tudományos rangsorokban elfoglalt előkelő helyével, hanem a hazánk sorskérdéseire adott kézzelfogható, tudományos válaszaival is a régió és az ország egyik meghatározó tudásbázisa.

Fotók: SZTE FFI