„Ha februárban le is futna a járvány jelenlegi hulláma, előttünk áll még a tél vége és a tavasz, amikor bármi megtörténhet” – interjú Boldogkői Zsolttal

Javában tart az ötödik hullám, a napi adatok szerint soha nem látott ütemben növekednek a fertőzöttek számai, úgy tűnik, a koronavírus omikron variánsa valóban végigsöpör az országon. A kérdés, vajon, mi lesz ezután? Végre fellélegezhetünk és el fog szelídülni a vírus, vagy tartanunk kell még újabb mutációk kialakulásától? Erről beszélgettünk Dr. Boldogkői Zsolttal, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanárával.

A LEGVALÓSZÍNŰBB, HOGY GYORS FELFUTÁST KÖVETŐEN GYORS LEFUTÁSA LESZ AZ OMIKRONNAK

Az omikron variáns egyik legfőbb jellemzője, hogy nagyon gyorsan terjed, ami azt vonja maga után, hogy gyors lesz a járvány lefutása is. Megfigyelhető, hogy viszonylag hamar csúcsosodik, és amilyen ütemben mennek fel, vélhetően hasonlóan gyors ütemben is fognak csökkenni a számok. Erre számíthatunk, de a vírus okozott már meglepetéseket, így lehetséges, hogy ez a fajta logika, a korábbi járványok, előző hullámok sémája nem alkalmazható az omikronra, de a legvalószínűbb, hogy gyors felfutást követően gyors lefutása lesz ennek a variánsnak, vélekedett a professzor.  

AZT, HOGY A NYÁR ELŐTT BEINDUL -E MÉG EGY HULLÁM, NEM LEHET TUDNI

„Nem véletlenül van a hétnapos csúszóátlag preferálása a napi adatok összehasonlítása révén. Ha ránézünk a görbére, most úgy tűnne, mintha csökkenne a növekedés üteme és abban bízhatnánk, hogy itt csúcsosodni fog, de még ez nem biztos. Vannak olyan országok, ahol már lefelé futóban van jelen a járvány. Tehát lehetséges, hogy a csúcs felé közeledünk az omikron variáns esetében” – mondta el Boldogkői Zsolt, majd hozzátette, azt, hogy utána mi lesz, beindul-e még a nyár előtt egy újabb hullám, melyet egy újabb variáns okoz, amely lehet az omikronnak egy leszármazottja, esetleg a korábbi variánsokból alakul ki, vagy megjelenik egy teljesen más genetikai struktúrával rendelkező vírus, ezt nem lehet előre tudni. Ahogy a professzor elmondta, még tart a vírus szempontjából kedvező időszak, tehát, ha még le is futna a járvány jelenlegi hulláma februárban, előttünk áll még a tél vége és a tavasz, amikor bármi megtörténhet.

A LEGTÖBB ORSZÁGBAN, AHOL BEVEZETTÉK A NEGYEDIK OLTÁST, AZ IDŐSEK ÉS A KRÓNIKUS BETEGEK VAKCINÁZÁSÁT PREFERÁLJÁK

Az egyik oldalról az omikron variáns alacsony virulenciával rendelkezik, tehát nem okoz olyan nagy egészségügyi problémát, mint a korábbi variánsok, másrészről viszont nagyon eltér genetikailag az előzőektől. Tehát minél magasabb szintű védettséggel rendelkezünk a vírus ellen, annál jobb, mert az eredeti variáns ellen előállított vakcinák által kialakított immunitás nem tökéletes, főként a fertőzés elkapását illetően. A legtöbb országban, ahol a negyedik oltást bevezették, vagy fontolgatják, elsősorban az idősek és a krónikus betegek vakcinázását preferálják.

TÖBB SZAKEMBER FELESLEGESNEK TARTJA A NEGYEDIK OLTÁST A FIATAL, EGÉSZSÉGES EMBEREK SZÁMÁRA

Az oltások úgy hatnak, hogy az ember immunrendszerét stimulálják. Ahol pedig probléma adódik az immunrendszerrel, nem árt, ha ilyenfajta stimulációval rásegítünk. “A negyedik oltás tehát valóban, elsősorban, a vírusfertőzést illetően magasabb kockázati szinttel rendelkezők számára ajánlott. Viszont, mivel genetikailag nagyon eltérő variánsról van szó, a magasabb szintű immunvédettség elérése mások számára is fontos lehet, főként, hogy az omikron ellen legkorábban nyár közepén lesz specifikus oltóanyag. A negyedik oltás felvétele nem jelent extra kockázatot, és mivel Magyarországon vakcinabőséggel rendelkezünk, felveheti bárki az oltást. Megjegyzem, hogy több szakember feleslegesnek tartja a negyedik oltást a fiatal, egészséges emberek számára” – mondta el a professzor.

AZ OMIKRON ELLENI OLTÁSOK A T-SEJTES IMMUNITÁS RÉVÉN MEGVÉDENEK A SÚLYOS KOMPLIKÁCIÓKTÓL

„Az oltások legkevésbé a fertőzés elkapásától védenek. Ez különösen igaz az omikron variánsra. Vannak olyan vizsgálatok, hogy, amikor két Pfizert kapott valaki, az 30%-os védelmet biztosít számára a fertőzés elkapása ellen. Ez azt jelenti, hogy az oltatlanokhoz képest 1,33-szoros védettséget élvez az, aki felvette a két oltást, ami sajnos nem jelentős. A harmadik és a negyedik oltást illetően magasabb szintű védelem alakul ki, de itt nem tudok pontos számokról beszámolni. Ettől sokkal fontosabb, hogy komolyabb problémák kialakulnak-e, attól pedig már két oltás is viszonylag jól véd. Természetesen attól függ, hogy milyen immunrendszerrel rendelkezünk. Az omikron elleni oltások elsősorban a T-sejtes immunitás révén megvédenek a súlyos komplikációktól” – magyarázta el a mikrobiológus. 

NEM LEHET ELŐRE TUDNI, HOGY AZ OMIKRON LESZ-E AZ UTOLSÓ HULLÁM

Azt, hogy meddig tart a járvány, az omikron lesz-e az utolsó hullám, mint mondta a professzor, nem lehet előre tudni. Bizonyos trendeket, tendenciákat lehet látni, de konkrét számokat jósolni nem lehetséges, ez a fő probléma ezzel kapcsolatban. Boldogkői Zsolt szerint abban bízhatunk, hogy az omikron, ahogy végigmegy a társadalmon egy bizonyosfajta védelmet fog biztosítani magával az omikron variánssal szemben. A probléma csak az, hogy az immunológiai védettség a koronavírusnál legyen az az oltás, vagy a fertőzés általi, nem tart olyan sokáig, mint más vírusok esetében a védőoltások, például, amiket megkapunk gyerekkorban, majd egész életünkben védetté tesznek.

HA A KORONAVÍRUS MÁS LÉGÚTON TERJEDŐ VÍRUSOKHOZ HASONLÓAN VISELKEDIK, LE FOG GYENGÜLNI EGY IDŐ UTÁN

A koronavírusok esetében sajnos egy idő után az immunrendszerünk nem védekezik túlságosan hatékonyan a vírus ellen. Tehát annak ellenére, hogy nagyon sokan megfertőződtünk és megkaptuk az oltást is, lehetséges, hogy egy olyan törzs fog megint megjelenni, ami ismét járványt idéz elő. Ha a koronavírus más légúton terjedő vírusokhoz hasonlóan fog viselkedni, akkor várható, hogy le fog gyengülni egy idő után. Kérdés az, hogy az omikron az a variáns – e, ami elindult már ezen az úton, vagy megjelenhetnek még más virulensebb variánsok és akkor hosszabb idő kell ahhoz, hogy egyfajta náthavírus legyen belőle, vagy egy kicsit nagyobb virulenciával rendelkező, influenzaszerű tüneteket okozó szezonális járvány.

Tehát, hogy a világjárványból egy lokális, endémikus, szezonálisan megjelenő viszonylag kis tüneteket okozó vírussá szelídül–e, ez a nagy kérdés. Valószínűleg igen, de, hogy mikor fog ez bekövetkezni, azt nem tudjuk pontosan.