Miklós Péter, történész: március 15-e olyan értékeket képvisel, amelyekre ma is mindannyian büszkék lehetünk

Történelmünk egyik legmeghatározóbb eseményére emlékezünk március 15-én, hiszen ekkor tört ki az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc, mely során a magyarság egy csepp vér ontása nélkül győzelmet aratott, melyben Szegednek is meghatározó szerep jutott. Az ünnep alkalmából felidézzük Miklós Péterrel, szegedi címzetes egyetemi tanárral és történésszel készített legutóbbi interjúnkat, melyben a szakember arról mesélt, hogyan zajlott a szabadságharc Szegeden, hogyan élték meg városunk lakói a forradalmat.

MÁRCIUS 17-ÉN JUTOTT EL SZEGEDRE A FORRADALOM HÍRE

Szeged központi szerepet játszott az 1848/49 –es forradalmi eseményekben. Már március 17-én, két nappal a forradalom után eljutott a városba a szabadságharc híre, melyről a Pannónia gőzös utasai, illetve az azzal érkező hírlapok, nyomtatványok számoltak be. Ezzel párhuzamosan itt is megindult a tisztújítás, és az országgyűlési követválasztás. 48 nyarán rövid ideig Kossuth Lajos és Klauzál Gábor voltak a város parlamenti képviselői, mivel azonan ők másutt is mandátumot nyertek, egy újbóli választás kiírását követően ugyanezen a nyáron megválasztották a posztra Osztróvszky Józsefet és Aigner Ferdinándot.

SZEGEDIEK TÍZEZREI HALLGATTÁK KOSSUTH LAJOS NAGYHATÁSÚ BESZÉDÉT A KLAUZÁL TÉREN

Szeged a Délvidék egy nagyon fontos oktatási, kulturális, gazdasági központja volt, a Tisza és a Maros összefolyásánál elhelyezkedő város, az értelmiségképzés egy fontos helyszíne volt, és ezért a szabadságharc napjaiban felértékelődött a szerepe. A helyi emlékezetben nagyon erőteljesen jelen van Kossuth Lajos szegedi látogatása, aki alföldi toborzó útja során 1848. október 4-én a mai Széchenyi és Klauzál teret magába foglaló nagypiacon mondta el híres beszédét, melynek kezdõszavaiban Szeged népét a nemzet büszkeségének nevezte. Nagy hatású beszédét szegediek tízezrei hallgatták.

A FORRADALOM KULTUSZA NAGYON HAMAR, MÁR 1849 – BEN ELINDULT

A történész elmondta, nagyon hamar elindult 1848/49 kultusza, hiszen március 15-ről először 1849 – ben emlékeztek meg. „Azt gondolom, hogy pont 1848/49 emlékezete, és március 15-e az az ünnep, amellyel konszenzust lehet a magyar társadalomban teremteni, hiszen az Európához való csatlakozás, a polgári értékrend, a törvény előtti egyenlőség, a sajtó szabadsága, ezek mind olyan értékek, amelyeket mindannyian vállalhatunk és amelyekre mindannyian büszkék lehetünk” – zárta gondolatait Miklós Péter.

Operatőr: Magyar Andor