Több mint hatezren haltak meg koronavírusban a negyedik és ötödik hullámában azért, mert nem voltak beoltva
Összesen 6097 haláleset lett volna megelőzhető a koronavírus tavaly őszi negyedik (delta) hullámában és az ötödik (omikron) hullám januári felfutó szakaszában, ha az elhunyt oltatlan fertőzöttek teljesen, vagyis emlékeztető oltással együtt be lettek volna oltva – írja a Portfolio hét szakértő közös tanulmánya alapján.
A kutatásból kiderül, hogy:
- 2021. május végéig a felnőtt lakosság közel 60%-a kapott legalább egy védőoltást, 2022. február 6-ig a felnőtt lakosság 72%-a kapott legalább egy dózist, 45%-a pedig emlékeztető oltást, korcsoportonként erősen eltérő arányban.
- Az elemzésbe 365 670 fertőzöttet vontak be, 51% a negyedik, 49% az ötödik járványhullámban volt fertőzött laboratóriumi módszerrel megerősített módon. A vizsgált fertőzöttek 2,2%-a, 8089 fő hunyt el.
- A teljesen oltottak között az említett időszakban 111 756 megbetegedés és 1251 haláleset történt, míg az oltatlanok körében 253 914 megbetegedés és 6838 haláleset.
- 16-szor nagyobb valószínűséggel betegedtek meg 18-69 éves oltatlanok, mint a teljesen oltottak (a 70 év felettiek körében ez a kockázat 8-14-szeres volt), de 32-szer nagyobb eséllyel hunytak el a 18-79 éves oltatlanok, mint a teljesen oltottak (a 80 év felettiek körében ez a kockázat 17-szeres volt).
- Az 5. járványhullám idején a megbetegedési kockázatokban csökkent a különbség a 4. hullámhoz képest, de minden korcsoportban igazolható a védőoltással összefüggő kockázatcsökkenés.
A tanulmányból az is kiderült, hogy ha az oltatlanokat teljesen beoltották volna a vizsgált időszakban, és az életkoron túl már eltérés nem lett volna a jellemzőikben, akkor 6626 haláleset helyett mindössze 529 haláleset fordult volna elő körükben.
A koronavírussal összefüggő halálozás kockázatát a teljes oltottság a delta-hullám idején 90–95%-kal, az omikron-hullám során pedig 80% körül csökkentette.