Két hét után ismét interjút adott a Kossuth rádió reggeli műsorában Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő több témát is érintett, köztük a magyar-amerikai viszonyt, az ukrajnai háborút, az inflációt, valamint az ársapkákat.
“Ha a tényeket nézzük, akkor elmondhatjuk, hogy nem Magyarországgal szemben hoztak szankciókat a budapesti amerikai nagykövet bejelentésekor. Az Egyesült Államok 34 magánszemélyt sorolt fel” – kezdte az interjút Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. A kormányfő az interjú elején ezzel reagált David Pressman budapesti amerikai nagykövet bejelentésére, amely szerint szankcionálnak több magánszemélyt, köztük a Nemzetközi Beruházási Bank egyik magyar alelnökét.
SOSEM ÉRTETTÜNK EGYET A SZANKCIÓKKAL
Orbán Viktor azt is hozzátette: az amerikaiak szankciói ellehetetlenítették a bank további működését, ami így már nem volt hatékony, emiatt is döntött a kabinet a kilépés mellett. “Mi a szanckiókkal sosem értettünk egyet, de tudomásul vesszük őket, és betartjuk őket” – fogalmazott Orbán Viktor, aki szerint Magyarországnak jó a viszonya az Egyesült Államokkal. Mint mondta, egyszer üzentünk nekik hadat, a II. világháború során, azóta nem is próbálkozunk ilyennel.
MI MÁR HAZAKÜLDTÜK A RUSZKIKAT
Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarország igyekszik együttműködni Washingtonnal, amely az ország barátja és szövetségese. Megjegyezte azt is: mind a két ország keresztény. Azt is hozzátette: nem emlékszik, hogy amerikai cégek adtak volna annyit munkát a magyaroknak, mint most. “Amerika azonban most nem egységes, megosztottabb lett az ország, ha demokrata elnök van, akkor a kapcsolataink nehezebbek, ha republikánus, akkor könnyebb” – jelentette ki a miniszterelnök, azt is megemlítve, hogy Magyarország azzal az amerikai kormánnyal működik egyet, akit az amerikai polgárok választanak.
Orbán Viktor elmondta, tudomásul kell venni, hogy a nagykövet képviseli a tengerentúli véleményt Magyarországról, csak furcsa módon. „Mi már hazaküldtük a ruszkikat, tudjuk, hogy figyelnünk kell a biztonságunkra” – jegyezte meg. A miniszterelnök a műsorban a háború legfőbb támogatójának nevezte az Egyesült Államokat, de az amerikai-orosz barátságnak ezt a véleménykülönbözetet ki kell bírnia.
NEM SZÁLLÍTUNK FEGYVEREKET
Amerikánál biztonságosabb hely nincs, oldalról tengerek, felülről Kanada védi őket. A Kárpát-medencéről ez nem mondható el, Budapestről és Kassáról máshogy néz ki a történelem, és a most zajló háború – tette hozzá a miniszterelnök. “Persze Amerikában együtt éreznek az elesett katonákkal, nekem viszont egyből az jut eszembe, hogy talán egy magyar ember halt meg a fronton. Világossá tettem többször is, hogy a magyarok nem engedik meg, hogy belepréseljenek minket egy háborúban. Nem fogunk fegyvereket szállítani Ukrajnának” – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A miniszterelnök az ellenzékkel való párbeszédre is kitért, ahol elmondása szerint igyekszik egyetértése törekedni. Ezzel kapcsolatban elmondta: sajnálja, hogy a magyar baloldal nincs benne a béketáborban, ő ugyanakkor igyekszik valamilyen hidat kialakítani, hogy azon az ellenzék át tudjon jönni. “A remény hal meg utoljára” – tette hozzá.
ATOMHÁBORÚ
Orbán Viktort a háború eszkalációjával kapcsolatban kijelentette: egyre borúsabban látja ennek veszélyét. Szerinte most rosszabb a helyzet, mint két hete, mivel Oroszország azóta taktikai atomfegyvereket telepített Belaruszba.
“Nem irodalmi túlzás, hogy a háború kiterjedése atomháborúhoz vezet. A háború menete ebbe az irányba mutat”
– mondta a miniszterelnök, aki szerint Magyarország barátokat akar gyűjteni, nem ellenségeket. Orbán Viktor szerint a háborúban Magyarország a saját érdekeiből indul ki, és emiatt nem biztos, hogy az Egyesült Államok érdekei egybeesnek Európáéval. „Mi egy keresztény reneszánszban bízunk, erre az útra kéne rátalálnunk. A franciák egy liberális világot erőltetnek, de velük legalább lehet vitázni” – jegyezte meg.
INFLÁCIÓ: FELKÉSZÜL ÁPRILIS ÉS MÁJUS
Az interjúban szóba került az ársapkák kérdése is. Orbán Viktor ennél a résznél elmondta, hogy a kormány még nem vezetheti ki az ársapkákat. Az élelmiszereknél drasztikus áresés történt, hogy a kereskedők magukhoz csalják a vevőket. Az infláció csökkenése áprilisban már érezhető lesz, május-júniusban határozott esés várható. Az infláció még túlságosan magas, ennek a letörésén dolgozunk, beadtuk az infláció-vakcinát. Legyen verseny, menjenek lefelé az árak – vélekedett.
Orbán Viktor a háborúval kapcsolatban kijelentette azt is, hogy el fog jönni az igazság pillanata. Hozzátette azt is, hogy Ukrajna nem létező ország pénzügyi értelemben, ugyanis annyira visszaesett a gazdasága. “Az a kérdés, hogy mi fönntartjuk Ukrajnát. Ha erre (Európa és az Egyesült Államok- a szerk.) nemmel válaszolunk, véget ér a háború. Most a magyar adófizetők is sok pénzzel támogatják Kijevet a közös európai költségvetésén keresztül. Mi álljuk az ukrán nyugdíjakat, fizetéseket, közben pedig támadják a magyar közösségeket Kárpátalján” – fogalmazott a miniszterelnök.
A HARMADIK VILÁGHÁBORÚ VESZÉLYE
Március 31-én, legutóbbi rádióinterjúja alkalmával Orbán Viktor elmondta: egyre reálisabbá válik a harmadik világháború esélye. A miniszterelnök a tűzszünet fontosságát is kiemelte, amelyben szerinte a világ a magyar álláspontot képviseli, szemben Európával. Felmérések szerint viszont az európai emberek elindultak a béke irányába. Ahogy nő a fájdalom, veszteség, úgy fordulnak az emberek a béke irányába. Ez a vezetőket még nem érte el – fogalmazott Orbán Viktor.
A kormányfő arról is beszélt, hogy egy évvel ezelőtt arról vitatkoztunk, szabad-e emberéletet kioltó eszközöket küldeni, most azonban egyre több és egyre durvább fegyvert küldenek Ukrajnába az uniós vezetők. „Mostanra közel vagyunk hozzá, hogy legitimmé válik az, hogy valamilyen békefenntartó erőket küldjenek az európai vezetők a frontra” – vélekedett. Ha ez így megy tovább, megérkezhetünk a harmadik világháborúba – emelte ki Orbán Viktor, szerinte a nyugati vezetők is egyre többször hangoztatják ezt. A kormányfő hangsúlyozta: „Első hallásra hihetetlennek és túlzónak hangzik, de reális veszély” erre.
