Bekapcsolódik az űrkutatásba a Szegedi Tudományegyetem – Elon Musk rakétája visz majd a világűrbe a kísérletet
A Szegedi Tudományegyetemen korábban is voltak űrkutatáshoz kapcsolódó projektek – például mikrogravitációban végzett kísérletek, illetve űr-orvoslással is foglalkozott az orvosi kar – most pedig az informatika területén, egy műholdon az űrbe juttatott eszköz fejlesztésében vettek részt az SZTE kutatói – tudtuk meg az egyetemtől.
ELON MUSK RAKÉTÁJA VISZI AZ ŰRBE
Mint kiemelték, a BME projektjéhez kapcsolódva, annak jelentős anyagi támogatásával, a Szegedi Tudományegyetem különleges kutatási területtel színesíti innovációs palettáját: egy űrkutatási projekthez kapcsolódnak az SZTE TTIK informatikusainak fejlesztései. A Szegedi Tudományegyetemen készült önálló kísérletek is a világűrbe kerülnek azzal a kisműholddal, amelyet az amerikai üzletember, Elon Musk rakétája visz majd a világűrbe. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) célja, hogy támogassa a „szárnyait bontogató” hazai űripart, valamint az űrtudományok oktatását. Az említett hatóság és a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával elkészült, és útjára indult az MRC-100, a legújabb műegyetemi zsebműhold. A projektben a Szegedi Tudományegyetem is részt vett.
“2021 novemberében kapcsolódott be az SZTE az MRC-100-as projektbe. Először a BME kollégái megismertették az általuk eddig elért eredményeket, valamint az aktuális projekt célját, majd tisztáztuk, hogy milyen módon kapcsolódhatnak a meghívott felsőoktatási intézmények. Ezt követően egy saját kísérlet létrehozása volt a célja az SZTE-n kialakított csapatnak” – mondta el Dr. Mingesz Róbert, az SZTE TTIK Műszaki Informatika Tanszék adjunktusa.
NEM SOKSZOR KAPNAK ILYEN LEHETŐSÉGET
“Ekkor én még nem szerepeltem a résztvevők listáján. Később azonban lehetőségem lett bekapcsolódni, ugyanis hetekkel azelőtt, hogy végleges formájában összeépítették az MRC-100 műholdat, adódott egy újabb, rendkívül szűk határidős lehetőség további mérések feljuttatására. Nem sokszor áll ilyen lehetőség az ember előtt, elfogadtuk a kihívást” – tette hozzá Kiss Ádám, az SZTE SZAOK PhD hallgatója, az SZTE diákmodul projektvezetője.
“Egy eléggé sokoldalú „dobozról” beszélünk. Egyrészről számos, a BME által kidolgozott kísérlet kapott rajta helyet, másrészről ez az első olyan magyar műhold, melynek fedélzetére számos egyetem fejleszthetett kísérletet. Az MRC-100, a magyar egyetemek kísérleteit emeli az űrbe. Oldalak kellenének a rövid bemutatáshoz is, de pár kulcsszót a teljesség nélkül kiemelhetünk: hőmérséklet-mérés, időzítés-mérés, rezonáns radar reflektor, flash-memória megbízhatóság mérése” – mondta el Kiss Ádám.
A HŐMÉRSÉKLETMÉRÉS MEGBÍZHATÓSÁGÁT VIZSGÁLJÁK ŰRBÉLI KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT
A Mérnöki Kar és a Természettudományi és Informatikai Kar együttműködése során először egy olyan modul készült el, amely a hőmérsékletmérés megbízhatóságát vizsgálja az űrbéli körülmények között. A Mechatronikai és Automatizálási Intézet részéről Mészáros Attila és Bálint Ádám vett részt a fejlesztésekben, feladatuk elsődlegesen a műholdmodul hardverének a tervezése volt, valamint, a chiphiány idején ők voltak azok, akik be tudták szerezni a kritikus alkatrészeket. Az Informatikai Intézet részéről Tönköly Andor, Mingesz Róbert, Mellár János, Makan Gergely és Halmai Dániel vettek részt a fejlesztésben, a beágyazott szoftver megírása valamint a modul tesztelése volt az elsődleges feladatuk.
JÚNIUSBAN MEGY A KÍSÉRLET AZ ŰRBE
Alapvetően az SZTE feladatként mindkét esetben egy 3×3 cm-es áramkör elkészítését kapta. Ez összemérhető egy gyufásdoboz felével, azzal a nehezítéssel, hogy csupán pár milliméter magasságig építkezhettek a mérnökök. “Ez a kis modul beszélget a műhold központi számítógépével, ami az űrbe feljuttatott méréseink eredményeit a Földre visszajuttatja rádióhullámok segítségével” – emelte ki saját feladatát a projektben Kiss Ádám. “Az első modul áramkörének tervezése, építése és átadása már tavaly megtörtént. A második modul építése kapcsán rendkívül fontos megemlíteni az ipari támogatókat, akik nélkül nem valósulhatott volna meg ilyen rövid idő alatt a beszerzés és a gyártatás: RET Elektronika, Eurocircuits, FDH Kft., CSIHA Zrt. A BME a modulokat beépítette a műholdba, a műholdat átadta az azt kezelő cégnek. Várhatóan júniusban fogja a SpaceX elindítani azt a rakétáját, ami a mi kísérleteinket fogja az űrbe juttatni” – vázolta fel a közeljövő legfontosabb terveit Kiss Ádám.
A mérések adatai a műholdon megszületnek, majd a műhold rádióhullámok segítségével azokat a Földre sugározza. Az MRC-100 műhold esetén ezeket az adatokat különböző földi állomások fogadják, majd egy közös helyre juttatják azokat, ez a BME egyik internetes szervere lesz. Annak érdekében, hogy minél több adat jusson el az SZTE-re, illetve a műhold küldetését is segítsék a többi kísérlet adatainak fogadásával, egy szegedi vevőállomás terve fogalmazódott meg. A projekt az SZTE IKIKK berkeiben és a Csiha Zrt. anyagi támogatásával elindult. A tervek alapján az állomás nemcsak műholdak vételére, hanem úgynevezett magaslégköri ballonok követésére is alkalmas lesz, ami számos űrrajongó szakdolgozó előtt nyit lehetőséget egy műholdnál jóval olcsóbb űrkutatási formára.
