Napi szürreál: csak délután 5-től beszélhetnek majd magyarul egymással a tanárok és a diákok az iskolákban Kárpátalján, Orbán szerint ennél még a Szovjetunió idején is jobb volt a helyzet

Rendelettel akarja meghatározni az ukrán kormány, hogy az emberek mikor beszélhetnek magyarul Kárpátalján. Bocskor Andrea, a Fidesz európai parlamenti képviselője nonszensznek nevezte az új intézkedést. Mindeközben egy mai beszédben Orbán Viktor is megszólalt az ügyben, véleménye szerint a Szovjetunióban jobb helyzetben voltak az ottani magyarok, mint Ukrajna államisága idején.

A kárpátaljai magyar iskolákban ezentúl csak délután 5-től, a tanítási idő lejárta után beszélhetnek magyarul a tanárok és a diákok egymással, szerepel az új rendeletben, amely a magyar orvosoknak is megtiltaná, hogy ezentúl a pácienseikkel magyarul beszéljenek – értesült a Hír TV. Bocskor Andrea nonszesznek nevezte az elképzelést. Mint mondta, Ukrajna szeretne az Európai Unió tagja lenni, de ehhez már a csatlakozási tárgyalások megkezdésekor garantálnia kell a nemzeti kisebbségek jogait.

2017 ÓTA TART A KISEBBSÉGI VITA

Ukrajnában 2017 óta tart a kisebbség szabad nyelvhasználata körüli vita, akkor hozta meg ugyanis az ukrán parlament azt az oktatási törvényt, amely az ötödik osztály után gyakorlatilag ellehetetleníti az anyanyelven történő tanítást a kárpátaljai magyar iskolákban – írja az Új Magyar Szó online a karpat.in.ua nyomán. Az ukrán képviselők indoklása szerint a kisebbségek nem beszélnek elég jól ukránul, a szakértők szerint viszont nem ez a legjobb módja az államnyelv megtanításának.

SZEPTEMBERBEN A HIMNUSZT IS BETILTOTTÁK AZ EGYIK ISKOLÁBAN

Egyébként a naptári ősz beköszöntével tovább folytatódott a határon túl élő magyarok jogfosztása Ukrajnában. A kárpátaljai II. Rákóczi Ferenc Középiskola arról számolt be, hogy a pénteki tanévnyitón betiltották a magyar himnuszt, tilos volt a magyar zászló és nemzeti színek használata, és az igazgatói köszöntő is csak ukránul hangzott el. Korábban egy friss rendeletre hivatkozva eltávolította a magyar zászlókat több közintézményről az ukrán rendőrség, a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola igazgatója pedig indoklás nélkül, egyik napról a másikra kapta kézhez a menesztését. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöksége hangosan tiltakozott amiatt, hogy sem a magyar közösséghez, sem az iskolához nem kötődő igazgatót nevezett ki a Munkácsi Városi Tanács.

Az Index megkereste az ügyben a Külgazdasági és Külügyminisztériumot. Paczolay Máté külügyi szóvivő az érdeklődésre úgy fogalmazott: „Miközben mi több mint 5000 ukrán menekült gyermeket és diákot fogadunk magyarországi iskolákban, addig van 15 ezer magyar diák Kárpátalján, akik kénytelenek elszenvedni a magyar nemzetiségi oktatás elukránosítását.”

KIJEV SZERINT KIELÉGÍTIK A MAGYAR KISEBBSÉG IGÉNYEIT

Az uniós csatlakozásért felelős ukrán miniszter, Olha Sztefanyisina a napokban interjút adott az Euronewsnak, amiben arról is beszélt, hogy kielégítik a magyar kisebbség igényeit, szerinte a párbeszéd jó eredményt hozott. “Még jönnek lépések, de biztosak lehetnek abban, hogy Ukrajna tervei között nem szerepel semmi rossz a magyar kisebbség számára. Ők inkább hasznot húztak abból a figyelemből, ami Ukrajnára irányul, amióta tagjelöltek lettünk” – mondta Olha Sztefanyisina.

ORBÁN VIKTOR MA MEGSZÓLALT A TÉMÁBAN

A határon túli magyarok helyzetéről szólva, valamint a szlovák választásra utalva úgy fogalmazott ma Orbán Viktor a Magyar Állandó Értekezlet pénteki ülésén mondott beszédében, hogy „amíg van etnikai alap, addig van értelme az arra épülő politizálásnak is”. Úgy vélte, a kárpátaljai magyarság van a legrosszabb helyzetben, jelenleg ugyanis Magyarország nem tud semmit sem kínálni Ukrajnának, miután az ottani politikai vezetés „olyan utat követ, amely a semmibe vezet”, és amelyet Budapest nem tud támogatni. Szavai szerint Magyarország minden segítséget megad a kárpátaljai magyarságnak. “Nem túlzó, ha azt mondom, hogy a Szovjetunióban jobb helyzetben voltak az ottani magyarok, mint Ukrajna államisága idején” – tette hozzá.