Megérkezett a rebarbara Szegedre is: mutatjuk, miért érdemes most lecsapni rá a piacon!

Van egy alapanyag, ami minden tavasszal visszatér, mégis rengetegen csak nézik a piacon, hogy pontosan mit is kezdjenek vele. Ez nem más, mint a rebarbara, ami hivatalosan zöldség, a konyhában mégis inkább gyümölcsként viselkedik, ráadásul éppen most van a szezonja. Összeszedtük, miért szeretik annyira, milyen jótékony hatásai vannak, mibe érdemes belefőzni, és azt is, milyen meglepő érdekesség rejlik az egyik legfurcsább, mégis legizgalmasabb tavaszi kedvenc mögött.
A rebarbara igazi tavaszi sztár, nem véletlenül ilyenkor kerül fókuszba. A szezonja alapvetően tavasszal indul, és a zsenge szárak ilyenkor a legfinomabbak, legfrissebbek. Ez egy hűvösebb időt kedvelő, évelő növény, amelynek ehető része a húsos levélnyél, vagyis a szára. Az íze markánsan savanykás, ezért önmagában ritkán eszik, viszont cukorral, eperrel, almával vagy narancshéjjal összeengedve egészen elképesztően jól működik. Nem csoda, hogy a tavaszi piték, morzsasütik, kompótok és házi szörpök egyik nagy kedvence lett.
Ami a jótékony hatásait illeti, a rebarbara kifejezetten könnyű, alacsony energiatartalmú alapanyag, miközben rostot, C-vitamint és K-vitamint is tartalmaz. A rosttartalma miatt jól illik egy tudatosabb, könnyedebb tavaszi étrendbe, a savanykás íze pedig pont azt a frissességet hozza, amit ilyenkor ösztönösen keres az ember a tányéron. Arra viszont nagyon fontos figyelni, hogy kizárólag a szárát fogyaszd: a levelei magas oxálsavtartalmuk miatt mérgezőek, vagyis a konyhában ezeknek nincs helyük. A szárból viszont készülhet lekvár, chutney, szósz sült húsok mellé, krémleves, szörp, sőt, egy jó epres rebarbarás süti is simán lehet a tavasz egyik legjobb dobása.
Egy pofonegyszerű rebarbarás recepthez nincs más dolgod, mint 3-4 szál rebarbarát megmosni, a végeit levágni, majd kisebb darabokra vágni, aztán egy lábasban 2-3 evőkanál cukorral, egy kevés vízzel és egy csipet fahéjjal 10-15 perc alatt puhára főzni. A végeredmény egy kellemesen savanykás, selymes kompót vagy öntet lesz, ami palacsintára, zabkására, joghurtba vagy akár egy gombóc vaníliafagyira is tökéletes, pont úgy, ahogy a rebarbarát a legtöbben szeretik: egyszerűen, gyorsan, mégis karakteresen.
És még egy érdekesség a végére: a rebarbara története jóval régebbre nyúlik vissza, mint sokan gondolnák. Valószínűleg Kelet-Ázsiából származik, Kínában pedig már évezredekkel ezelőtt ismerték és termesztették. Talán pont ez benne az egyik legjobb, egy ősi növényről beszélünk, amely ma is tökéletesen megállja a helyét a modern konyhában. Egyszerre rusztikus, friss és karakteres, ráadásul pont most van itt az ideje. Ha tehát a szegedi piacon szembejön veled egy csokorral, már pontosan tudni fogod, hogy nem csak nézni érdemes!



