Szegediek a világ körül: a szegedi srác, aki a világ legboldogabb országában talált menedéket

A szegedi Márkus Sándor három évvel ezelőtt döntött úgy, hogy Dániába költözik. A szebb jövő és biztonságosabb anyagi körülmények miatt határozott úgy, hogy szerencsét próbál külföldön. Az, hogy a mindig nagyon rendezett és tiszta szigetországban vetette meg a lábát viszont egy hétköznapi véletlennek köszönhető. Na de mitől olyan jó a világ egyik legboldogabb országában élni? Hiányzik-e egyáltalán valami itthonról a szegedi fiúnak és tervei között szerepel-e, hogy hazatér a közeljövőben? Interjúnkból ez is kiderül.

Mi vitt rá arra, hogy külföldön próbálj szerencsét?

Három évvel ezelőtt, 32 évesen döntöttem úgy, hogy szerencsét próbálok külföldön. Elsősorban azért, mert Szegeden már szinte minden létező szakmában és hivatásban kipróbáltam magam, az építőipartól kezdve, a vendéglátáson át, de sajnos egyikben sem leltem önmagamra és egyik sem biztosított a számomra egy olyan stabil jövőképet, amely hosszútávon anyagilag biztos megélhetést nyújtott volna a számomra. Ezen felül sajnos az is közrejátszott, hogy a legközelebbi hozzátartozóimat idejekorán elveszítettem, Dánia ebben egy fajta menedéket adott. Jelenleg Koppenhágától mindössze 30 kilométerre lakom, egy Stenløs nevezetű városban és árnyékolás-technikával foglalkozom, egy családi vállalkozásként megalakult cégnél. Nyilván azt már nem is kell részleteznem, hogy itt a fizikai munkát – legyen szó akármiről – normálisan megfizetik.

Miért épp Dániát választottad?

Egy véletlennek köszönhetően kerültem a szigetországba. Egy teljesen átlagos reggelen, miközben a kávémat iszogattam és az éppen aktuális híreket szemléztem és egy helyi lapban belefutottam egy álláshirdetésbe. A paraméterek teljesen korrektnek és megfelelőnek tűntek, ezért úgy gondoltam egy telefonhívást megér. Így is lett, a beszélgetést egy interjú követte, minek után következő héten már a repülőgépen találtam magam. Tudtam, hogy óriási kockázatot vállalok azzal, hogy mindent magam mögött hagyva, egyik napról a másikra külföldre megyek, de szerencsére kijelenthetem, hogy nem bántam meg.

Milyen különbségekkel szembesültél először?

Amire először figyelmes lettem az a mérhetetlen nagy tisztaság és rend. A dánok nagyon precízek. Mindemellett végtelenül pozitívak és kedvesek. Sajnos ez Magyarországra nem nagyon jellemző.. Persze itt is nagyon sokat kell dolgozni és tenni azért, hogy az ember elérje a céljait, de mindez sokkal könnyebben megy egy olyan környezetben, ahol megbecsülnek és értékelik a tudásomat és a tehetségemet. Nagyon érdekes, hogy mennyire jól megtalálják az egyensúlyt a munka és a magánélet között. Sem az egyik, sem pedig a másik nem ütközik egymással és nem befolyásolja egymást. Illetve, amit még talán külön kiemelnék, hogy nagyon összetartók. Véleményem szerint Dánia egy szerethető hely, nem hiába választották egy felmérésben nemrégiben a világ legboldogabb országának.

Az elmúlt években körvonalazódott már, hogy az anyagi háttér biztosítása mellett, milyen egyéb célokat szeretnél a külföldön való léttel elérni?

Egyszerű céljaim vannak. Nem vagyok túl nagyravágyó. Először is szeretnék egy biztos, kiegyensúlyozott, boldog életet, Magyarországon élni és túlélni ugyanis valljuk be néha elég stresszes… Emellett idővel szeretnék majd családot alapítani, kapcsolatokat kialakítani és tovább képezni magam.

Mi az, ami odakinn, itthonról hiányzik?

Elsősorban a rokonaim, a nagybátyám és az ő családja. Na meg persze a magyar ételek, itt nagyjából ugyanis mindennek ugyanolyan egyforma az íze. Ezt nem tudom megszokni…

Milyen jelentéssel bír számodra Szeged?

Szeged számomra mindig is kedves lesz. A Napfény Városa az a hely, ahol egy csomó tapasztalatot szereztem. Rengeteget kaptam a várostól, sőt, kijelenthetem, hogy talán soha, sehol sem zsebeltem be még annyi élményt, szeretetet, barátot és tudást (révén, hogy ott tanultam) mint bárhol máshol, ahol eddig éltem. Pedig, megfordultam már egy néhány helyen a világban. És bár eredetileg üllési születésű vagyok, Szeged mégis olyan, mintha a szülővárosom lenne.

Terveid között szerepel, hogy hazaköltözöl?

Amikor kijöttem, természetesen én is sokat játszottam a gondolattal, hogy vajon mennyi időre lenne szükség, mennyit kellene itt dolgozni ahhoz, hogy aztán odahaza gond nélkül tudjak élni, viszont szinte mindenféle akadály nélkül olyan gyorsan sikerült kialakítanom magam körül egy kellemes kis életet, hogy ma már egyáltalán nem jár az eszem azon, hogy mikor költözhetek majd haza. Jó lenne, ha látnék változást, az talán reményt adna arra, hogy megéri Magyarországon élni, de sajnos erre egyelőre nem túl sok esély van.

És végezetül, Dániát hogyan érintette a koronavírus-járvány, ezzel együtt rád milyen hatást gyakorolt mindez odakinn?

Szerencsére Dánia egy rendkívül fejlett ország, ennek köszönhetően úgy a gazdaság, mint az egészségügy is rendben van. Persze ennek ellenére itt is nagyon komoly szabályok és előírások vannak érvényben annak érdekében, hogy lassítsuk a vírus terjedését. Ám az itt élők például nem tartanak az ideiglenes megállástól, az otthonléttől vagy esetleg attól, hogy munka nélkül maradnak, ugyanis ők mindezt megtehetik, hiszen biztos háttérrel rendelkeznek. És egyelőre én sem aggódom.