Több mint 740 millió forintból bővítette a modern gyógyszerfejlesztést és az élet-, illetve anyagtudományi kutatásokat segítő berendezésekkel infrastruktúráját a Szegedi Tudományegyetem. Martinek Tamás professzor, a program szakmai vezetője a projekt eredményeit bemutató csütörtöki online konferencián elmondta, a fejlesztésnek köszönhetően a következő egy-két évtizedben magas színvonalú szerkezetvizsgálati eszközök állnak a szegedi kutatók rendelkezésére.
AZ ÚJ BERENDEZÉS LEHETŐVÉ TESZI KISMÉRETŰ MINTÁK RONCSOLÁSMENTES SZERKEZETVIZSGÁLATÁT
Az egyetemen olyan mikro CT-berendezést állítottak üzembe, amely a hagyományos klinikai készülékeknél hét, nyolc nagyságrenddel nagyobb – a minta méretétől függően akár néhány száz nanométeres – térbeli felbontásra képes. Az eszközzel a kutatók kisméretű minták roncsolásmentes szerkezetvizsgálatát végezhetik el. A berendezéssel elvégezhető kompozit- vagy porózus anyagok, üzemanyagcellák, elektronikai eszközök, 3D nyomtatással készült tárgyak szerkezetvizsgálata, de alkalmas biológiai minták, elsősorban csontok, illetve kontrasztanyag használatával lágy szövetek tanulmányozására is. A berendezéssel akár valós időben is vizsgálhatók a különböző mechanikai hatások miatt bekövetkező szerkezeti változások is.
HETEKIG VAGY HÓNAPOKIG TARTÓ MÓDSZEREK HELYETT NÉHÁNY PERC ALATT MEGVAN AZ EREDMÉNY
Az eszközt használva az SZTE munkatársai olyan, kétkomponensű anyagok homogenitásának vizsgálatára alkalmas megoldást is kidolgoztak, amely a korábbi óriási számítási kapacitást igénylő, hetekig vagy hónapokig tartó módszerek helyett néhány perc alatt eredménnyel jár. Dombi György professzor elmondta, a fejlesztés részeként korszerűsítették az SZTE NMR-spektroszkópját. A molekuláris szintű szerkezetvizsgálatra alkalmas berendezést egy a korábbinál lényegesen jobb jel-zaj viszonyú fejjel szerelték fel, és ehhez kapcsolódva üzembe állítottak egy héliumgyűjtő, hélium-cseppfolyósító és egy nitrogéncseppfolyósító rendszert is. A beruházásnak köszönhetően a mérések már napi 24 órában folyamatosan, távfelügyelettel végezhetők.
NAGY ELŐRELÉPÉS AZ EGYETEM SZÁMÁRA
A mágneses magrezonancia spektroszkópiához (NMR) szükséges mágneses teret szupravezetővel állítják elő, amelynek hűtéséhez cseppfolyós héliumot, illetve nitrogént használnak. A fejlesztés eredményeként a töredékére csökkentették a rendszer héliumveszteségét, a cseppfolyós nitrogént pedig a SZTE saját maga állítja elő – tudatta a szakember.
Forrás: MTI
