- Hirdetés -
- Hirdetés -
Közélet

Merre költöztek a szegediek a koronavírus idején?

- Hirdetés -

A nagyobb városok zsugorodásával párhuzamosan a vonzáskörzetükben lévő települések növekedést értek el, ez lényegében az egész országra jellemző – áll az ingatlan.com legújabb elemzésében, amely a hivatalos adatok alapján megvizsgálta, melyik településen mennyivel nőtt a lakosok száma az egy évvel korábbihoz képest és ennek fényében hogyan alakultak az eladásra kínált használt lakóingatlanok – lakások, sor-, iker- és családi házak – átlagos négyzetméterárai.

- Hirdetés -

SZEGED LAKOSSÁGA CSÖKKENT

Az elemzésből látható, hogy a megyeszékhelyeken csökkent a népesség 2020 és 2021 januárja között, mégpedig 0,4-1,9 százalékkal. Szeged 0,5 százalékos lakosságszám-csökkenést könyvelhetett el, így majdnem 161 ezer lakossal nyitotta a 2021-es évet. Közben pedig a megyeszékhely környékén több település népessége gyarapodott.

SZATYMAZ LAKOSSÁGA JELENTŐSEN NŐTT

Csongrád-Csanád megyében a tágabban vett szegedi agglomerációhoz tartozó – komolyabb ingatlankínálattal rendelkező – települések közül Szatymaz lakossága 1,5 százalékkal közel 5100 főre emelkedett. Közben az településen eladásra kínált használt lakóingatlanok átlagos négyzetméterára 120 százalékkal 299 ezer forintra nőtt az ingatlan.com adatai szerint.

NÉPSZERŰ KÖLTÖZÉSI CÉL VOLT MÉG SÁNDORFALVA, MAROSLELE, ALGYŐ ÉS BORDÁNY IS

A többi szegedi vonzáskörzetbe tartozó település közül Sándorfalva, Maroslele, Algyő, Bordány lakossága szintén növekedett, mégpedig közel 1 százalékkal. Az átlagos négyzetméterárak ezeken a településeken 6-44 százalékkal 120-358 ezer forintra nőttek.

A KARANTÉNHATÁS IS HOZZÁJÁRULT A MEGYESZÉKHELY KÖZELI TELEPÜLÉSEK NÉPSZERŰSÉGÉNEK NÖVEKEDÉSÉHEZ

Balogh László elmondta azt is, hogy a karanténhatás is hozzájárult a megyeszékhelyekhez közeli települések népszerűségének növekedéséhez: a járvány miatt elrendelt korlátozások hatására egyre többen kezdtek érdeklődni a kerttel rendelkező lakóingatlanok iránt. Emellett a korábban megkezdett családiház-építkezések befejezése is szerepet játszott a nagyvárosok vonzáskörzeteiben látható növekedésben. A lakások energiafogyasztására vonatkozó előírások ugyanis eredetileg 2020 végétől szigorodtak volna, igaz, végül meghosszabbították a határidőt, ennek ellenére sok építkezés már a múlt évben befejeződött. Az árak alakulásáról azt mondta, hogy a megyeszékhelyek többségében az egy év alatt bekövetkezett népességcsökkenés ellenére emelkedtek az árak, ahogy a népességgyarapodást elkönyvelő agglomerációs települések többségében is. Ez a látszólagos ellentmondás azzal magyarázható, hogy a nagyvárosok népessége saját méretükhöz képest viszonylag alacsony mértékben csökkent, ezért bőven maradt kereslet az adott városban. Az agglomerációs települések pedig jellemzően olcsóbbak, mint a megyeszékhely, ez pedig az előbbiek mellett extra keresletet és áremelkedést generált.

ÉLÉNKÜLÉS VÁRHATÓ A PIACON

Balogh László arra számít, hogy a tavalyinál jobb évet zár az országos lakáspiac, mind a használt, mind az új lakásoknál élénkülés várható. Többek között a járvány alatt elhalasztott lakásvásárlások és költözések pótlása, az állami lakásprogram különböző elemeinek – például a lakásfelújítási támogatásnak és a kedvezményes lakásáfa újbóli bevezetésének – köszönhetően.

A változásokat ezen az interaktív térképen tudod megtekinteni!

Forrás: ingatlan.com

- Hirdetés - - Hirdetés - - Hirdetés - - Hirdetés -

Kapcsolódó cikkek

'Fel a tetejéhez' gomb