Beporzó Hadművelet Szegeden: a süni és a fecskék után befutottak a gigantikus méhek, elkészült a Vág utcai fűtőmű új street art falfestménye
Dübörög a Városmetamorfózis, a fecskék és a sünik után befutottak a gigantikus méhecskék is Szegedre, mégpedig a Vág utcai fűtőmű falára! A különleges falfestmény a Beporzó Hadművelet nevet viselő kezdeményezés keretében készült el, de telepítettek még a városban 10 helyszínre vadvirágos méhlegelőt és 5 helyszínre került méhecskehotel a városi biodiverzitás népszerűsítése érdekében. A projekthez a Mondolo Egyesület és a SZETÁV Szegedi Távfűtő Kft. mellett végül csatlakozott Syngenta Kft. is, az elbűvölő kezdeményezésről a részleteket pedig ma ismertették a szervezők.
SZEGED BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉGÉNEK JAVÍTÁSA A CÉL
Hogy miben rejlik a méhlegelők, a méhecskehotelek és a gigantikus falfestmény fontossága? Erről Dobai Tibor, a Mondolo Egyesület egyik alapítója elmondta, hogy a Beporzó Hadművelettel valójában a városi biológiai sokféleségnek a javítását tűzték ki célul, valamint a méhek és a beporzók helyzetére kívánják felhívni a figyelmet. A kialakított vadvirágos méhlegelők és méhecskehotelek mellett információstáblákat helyeztek ki, QR-kóddal ellátva.
“A mai virágos növények 87 százaléka, és a termesztett növényeinknek a 85 százaléka rovarbeporzású. Ha kritikusan lecsökken a beporzóknak az egyedszáma, akkor akkora slamasztikába sétálunk bele, amelyből nem biztos, hogy az emberiség ki fog jönni, ezért nagyon fontos erről a témáról beszélni” – emelte ki Dobai Tibor, majd hozzátette, hogy az információs tábláknak már hatalmas sikere van, hiszen csak Szegeden napi 50-100 leolvasás van, ami QR-kóddal történik, és ezt óriási sikernek könyvelhetünk el.
CSÚNYA FŰTŐMŰVEK HELYETT ESZTÉTIKUS, SZÉP KÖRNYEZET
Vinkó Leó és Marton Ákos kezei közül került ki a gigantikus falfestmény. Kóbor Balázs, a Szegedi Távfűtő Kft. ügyvezető igazgatója erről kiemelte, hogy a street art végre nem szitokszó Szegeden, hanem egy valóban esztétikai élményhez juttatja még akár a graffitiban még jártasabb festőket is és persze a lakosságot. És, hogy a SZETÁV miért veszi ki a részét ebben? Erre is az ügyvezető igazgató adta meg a választ:
“Azért állunk össze civil szervezetekkel, most már profitorientált céggel és az önkormányzat egyéb cégeivel, hogy ezek a csúnya 70-es, 80-as évekbeli fűtőművek egy kicsit esztétikusabbak legyenek. Ezek a fajta épületek jellemzik a távhőgazdálkodást az egész országban és ilyenkor már fosszilis energiahordozókkal nem illene fűteni, de rá vagyunk kényszerülve. Megteszünk mindent, 5 éve kezdtük el azt a nagy geotermikus programot, amivel a fosszilis energiahordozónkat kiváltjuk és nem csak ebben próbálunk reformot véghezvinni, hanem olyan vállalásokat is teszünk, amivel próbáljuk a társadalmilag megépített környezetünket is szebbé tenni, ennek a legfőbb lépése a Városmetamorfózis program” – mesélte Kóbor Balázs, a Szegedi Távfűtő Kft. ügyvezető igazgatója.
A KLÍMAKRÍZIST, AMIBEN ÉLÜNK CSÖKKENTENI KELL
„A biodiverzitás megőrzése és növelése, azon belül is a beporzó rovarok megóvása fontos része a Syngenta fenntarthatósági tervének, a Good Growth Plannek, ezért is csatlakoztunk nagy örömmel ehhez a színes és fontos kezdeményezéshez. A méhlegelők telepítéséhez a vállalatunk által a hazai időjárási és termőhelyi adottságokhoz illeszkedő, célzottan a beporzó rovarok számra kifejlesztett magkeverékünket használták. A méhlegelő mixet hosszú évek óta használjuk pozitív tapasztalatokkal a mezőgazdaságban: 2009-ben indult Operation Pollinator programunk keretében eddig összesen 40 ezer hektáron telepítettünk élőhelyeket felhasználásával mezőgazdasági termelőkkel, üzemekkel együttműködve hazánkban. Világszerte pedig már 10 millió hektáron használjuk” – mondta Pecze Rozália, a Syngenta felelős és fenntartható üzleti működésért felelős vezetője az Európa, Afrika és a Közel-Kelet régiókban.
Egy kis exkluzív interjú a méhlegelőkről:
A sünis projektről itt olvashatsz:
Egy hozzászólás