Blog

“Szegedről jött, új hódító” – 128 éve született a Nobel-díjas legenda, Szent-Györgyi Albert

1893. szeptember 16-án, pontosan 128 éve született Szent-Györgyi Albert, a Tisza-parti város Dóm teréről Stockholmba utazó, onnan ide visszatérő tudóslegenda, akit a Nobel-díj átadáskor az ünnepi szónok úgy említett, mint „a Szegedről jött új hódítót”. A C-vitamin felfedezőjének születésnapján az SZTE Szent-Györgyi Albert emlékoldaláról szemezgettünk.

Még több infót szeretnél a tudós életéről és munkásságáról? Kattints IDE!

1928-BAN JÖTT ELŐSZÖR SZEGEDRE

Először 1928 szeptemberében Klebelsberg Kunóval kettesben érkezett Szegedre Szent-Györgyi Albert – írja az emlékoldal. Megnézték az egyetemi építkezést, a neki szánt orvosi vegytani tanszéket az akkori Templom (mai nevén: Dóm) téren. Professzorként szeptember 29-én a „Ferenc József Tudományegyetem Tanácsának” rendkívüli ülésén, a szegedi egyetem mai központi épületében, a Dugonics téren tette le a hivatali esküt. 1929-ben ismét Szegedre látogatott Cambridge-ből. Végül 1931 januárjában vonattal érkezett feleségével együtt a Tisza-parti városba, az Indóház térre.

A KÁLVÁRIA, MAJD A ROOSEVELT TÉREN LAKOTT A CSALÁDJÁVAL

Az egyetem új biokémiai osztályát – két nagy labort, egy irodahelyiséget és egy előadótermet – „a Kálvária téren, a felsőipar-iskola alagsorában” (7. szám, a mai Déri szakközépiskola) rendezte be. Itt kapott szolgálati lakást, ahol felesége és lánya, majd édesanyja társaságában élt. A korábban Amerikában mellékvese kéregből általa kinyert hexuronsavról itt derítette ki munkatársaival 1931-1932 telén a híres tengerimalac teszt segítségével, hogy ez az anyag a C-vitaminnal azonos. 1932 őszén pedig a vitaminforrást is itt fedezte fel a szegedi paprikában.

Szabadegyetemi előadást tartott Szent-Györgyi Albert a (Dugonics tér 13. alatti) egyetemi épület aulájában 1933. februárjában a Ferenc József Tudományegyetem Barátainak Egyesülete fölkérésére Az élet a kémikus szemével címmel beszélt.

A Fogadalmi templommal szemben elhelyezett egyetemi épületbeli (Dóm tér 8.) intézetet 1935-ben vette birtokba. Ekkor a tudós és hozzátartozói a Rudolf (ma Roosevelt) tér 14. szám alatt, a halászcsárda melletti épületben találtak lakást.

NEM ÚSZTAD MEG SPORT NÉLKÜL, HA A BARÁTJA VOLTÁL

Társaságában kötelező volt sportolni: az újszegedi ligetbeli pályán „különösen teniszezni szeret, kitűnő autóvezető és ami egy tudósnál a legszokatlanabb, kitűnő táncos”. A tudós munkatársaival együtt, pihenésképpen gyakran röplabdázott a Kálvária téri iskolaépület udvarán, majd a Templom téri laborokba költözve a klinikakertben kifeszített hálónál.

ÍGY ÜNNEPELTÉK SZEGEDEN A NOBEL-DÍJÁT

A Nobel-díj neki ítélésének hírére 1937. október 29-én fél 10-kor a Templom téri intézeténél „már több száz főnyi diáksereg várta és lelkesen éljenezte. Percekig tartott az ováció, a professzor meghatottan lépett be az intézetébe, ahol a munkatársai fogadták harsány éljenzéssel, hatalmas virágokkal”.

„Szent-Györgyi Albert díszpolgárrá választására Szeged Törvényhatósági Bizottságának rendkívüli díszközgyűlését 1937. december 1-jére – déli 12 órára – hívták össze” a Városházán (Széchenyi tér). 1938. január 12-én díszelőadást rendeztek Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas egyetemi tanár tiszteletére. Thomas: Mignon című operája hangzott el – a városi színházban (Vaszy tér). A Nobel-díjjal járó pénzből vásárolta meg az újszegedi villát, amelyben 1940-től 1945-ig lakott (ma Szent-Györgyi utca).

ÜNNEPELT SZEGEDI, EGYETEMI REKTOR, EGYBEN VILÁGHÍRŰ TUDÓS

1940. november 11-én a kormányzó jelenlétében nyílt meg a szegedi Horthy Miklós Tudományegyetem (Dugonics tér 13.). Az új rektor, Szent-Györgyi Albert székfoglalójában az egyetemről és az ifjúságról értekezett. „A Szent-Györgyi Albert által megvalósított diákegység (…) az egyetemi bál megrendezésével lépett első ízben a nyilvánosság elé” – 1941. január 25-én, a (Hősök kapujához közeli internátusban).

„Nagy szenzáció volt Szegeden 1945. február 11-én délután a színházban Lehár Ferenc népszerű dalművének, A mosoly országának előadásán. Az egyik első emeleti páholyban megjelent Szent-Györgyi professzor, akiről hónapok óta semmi bizonyosat sem tudtak Szegeden, és akinek sorsáról a legfantasztikusabb hírek keltek szárnyra. (…) A színház közönsége (…) óriási lelkesedéssel ünnepelte a világhírű tudóst.”

1947-BEN SZAKÍTOTT A KOMMUNISTÁK VEZETTE RENDSZERREL, AMERIKÁBAN KEZDETT ÚJ ÉLETET

1947 szeptemberében szakított a kommunisták vezette hazai rendszerrel, száműzetésbe kényszerült, újraépítette karrierjét az Amerikai Egyesült Államokban.

1973 októberében, először, a kormány vendégeként visszatért Magyarországra. Szegedi tanítványa, Straub F. Brunó meghívta az általa irányított MTA Szegedi Biológiai Központ (ma Temesvári körút) átadási ünnepségére. Ott október 12-én beszédet tartott az alkalmazott tudományokról, és a tudományról mint művészettel egyenértékű tevékenységről. Megállapította, a tudomány soha nem lehet öncélú, mindig a népet kell szolgálnia.” Este egyetemistákkal találkozott a JATE klubban.

A LEGENDÁS TUDÓSRA EMLÉKEZÜNK MA SZEGEDEN

Már hagyomány, hogy szeptember 16-án, Szent-Györgyi Albert születésnapján a Szegedi Tudományegyetem Nobel-díjas rektorának egészalakos szobránál paprikakoszorút helyeznek el és megemlékezést tartanak az SZTE polgárai. 2021-ben, az SZTE kolozsvári elődintézménye alapításának 440. és szegedi otthonra találásának 100. évfordulója alkalmából kiállításon mutatják be az 1921-ben Szegedre költözött egyetem méltóságjelvényeit, valamint Szent-Györgyi Albert eredeti Nobel-aranyérmét.

A mai események, többek között egy extravagáns, egyben szívmelengető egyetem-öleléssel:

Forrás: Újszászi Ilona, SZTE, Szent-Györgyi Albert emlékoldal

Még több tartalom a legendás tudósról IDE kattintva!

Kapcsolódó cikkek

'Fel a tetejéhez' gomb