Menekültválság, beszakadó forint és társai(k) – avagy, mit érezhetünk mi, szegediek az orosz-ukrán háborúból? (frissítve)
Oroszország teljes körű támadást indított Ukrajna ellen, a krízis több szempontból is hatással lesz a mindennapjainkra. Tálas Péter ma reggel úgy értékelte, ha elhúzódik a háború, az menekülthullám elindulását és humanitárius válságot okozhat, közben az invázió lerántotta a forintot, folyamatosan zuhannak a tőzsdék és az egekbe szökkent az olajár.
BEZUHANT A FORINT
A háború hírére a forint azonnal gyengülni kezdett az euróval szemben: Vlagyimir Putyin hajnali 4-kor tett bejelentése előtt még 361,1 volt a kurzus, de reggel 6:30-kor már a 364,134-es szinten állt a magyar deviza – írta az Index.
HORDÓNKÉNT 100 DOLLÁR FELETT AZ OLAJ, ELSZÁLLT AZ ARANY ÁRA
A nyersolaj az orosz energiaexportot fenyegető lehetséges kockázatok miatt emelkedett, a Brent hordónként 100 dollár fölé drágult. A biztonságosabb befektetésekbe való menekülés miatt a 10 éves amerikai kincstárjegy hozama 1,90 százalék alá esett. Az arany 2021 eleje óta a legmagasabb szintre emelkedett. A dollár és a jen megugrott, míg az euró és a nyersanyaghoz kötődő devizák visszaszorultak – vázolta a helyzetet a Bloomberg.
TÁLAS PÉTER: EZ EGY VILLÁMHÁBORÚ
Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet vezetője szakértő az MTI-nek kora reggel kiemelte, ez egy villámháború. Az eddigi információk szerint nagy rakétatámadások indultak katonai célpontok ellen a nagy városokban. Kommandós támadás indult a kijevi repülőtér ellen és páncélos támadás minden lehetséges irányból, valamint partra is szálltak a tenger felől. Kijevet cirkáló és ballisztikus rakétákkal is lőtték – fejtettek ki Tálas Péter, aki szerint ez azt jelenti, hogy valószínűleg átlőnek Fehéroroszországból is.
Tálas Péter szerint lehetett várni ezt a támadást, különösen miután szerdán bejelentették azt is, hogy a polgári repülőket nem lehet használni a határnál.
PUTYIN GYORS EREDMÉNYT VÁR
A szakértő úgy véli: Vlagyimir Putyin a rakétatámadásoktól gyors eredményt vár, nem akar megszállást, de a két elismert népköztársaságot el fogja foglalni. A legnagyobb szárazföldi műveletek is ott várhatók, de a kijevi repülőtér megszállására is készülhetnek. Ukrajna lehetősége, hogy visszavonul a városokba. Vélhetően erre Oroszország is számít – tette hozzá, megjegyezve: ez esetben várható, hogy a városokat is támadják. Kérdés, hogy meddig tudja elhúzni az aktív ellenállást Ukrajna és mekkora veszteségek lesznek.
HA ELHÚZÓDIK A HÁBORÚ, MENEKÜLTHULLÁM JÖHET
Tálas Péter azt mondta: ha elhúzódik a háború, az menekülthullámot indíthat el és humanitárius válságot okozhat. Mindez függ a civil halottak számától is. A NATO lényegében információval tudja ellátni az ukrán csapatokat – mondta a szakértő, kiemelve: olyan háború Európában még nem volt, amikor a közösségi média révén is gyorsan lehet információkat szerezni.
TOVÁBBI NATO-ERŐK JÖHETNEK MAGYARORSZÁGRA
Azt mondta: az is lehetséges, hogy – mivel ez egy totális háború – a NATO össze fogja hívni tagjait és a keleti blokk országainak megerősítéséről dönt. Ez azt jelenti, hogy további erőket telepítenek a balti országokba, Lengyelországba, Romániába, vélhetően Magyarországra is – fejtette ki Tálas Péter, megjegyezve: ez épp az ellentéte annak, amit Vlagyimir Putyin akart.
VÉKONY JÉGEN TÁNCOLNAK A POLITIKUSAINK, A HÁBORÚ BELESZÓLHAT AZ ÁPRILISI VÁLASZTÁSOK KIMENETELÉBE IS
A szomszéd országban kitört katonai konfliktus pedig az áprilisi választásokra is komoly hatással lehet, kiszámíthatatlan reakciókat eredményezve, felkorbácsolva az érzelmeket. Török Gábor politológus, egyetemi docens (ELTE) szerint mindkét tábor nehéz helyzetbe került:
- Orbán Viktor kapcsán elemzésében azt írta, hogy a kések között táncoló páva könnyen megsérülhet,
- az ellenzék vonatkozásában viszont úgy látja, hogy ilyen helyzetekben egyetlen rossz mondatot mondhat az ellenzék, és azt már – a háborúba küldött magyarokról és fegyverekről beszélve – a háború előtti napokban megtette a közös miniszterelnök-jelöltjük, Márki-Zay Péter.
SZEGEDI HADTÖRTÉNÉSZ: MINDIG LEHET ÜRÜGYET TALÁLNI A KATONAI FELLÉPÉSRE
Vajon mi lesz az orosz–ukrán háborúból? Villámháború, a felek közti, gyors kompromisszummal? Vagy pont ellenkezőleg, egy, a palesztin válsághoz hasonló, mély sebeket ejtő, végtelen konfliktus? Többek között erről is faggattuk Kiss Gábor Ferencet, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar hadtörténész docensét, aki szerint mindig lehet okot találni a háborúra, a kérdés az, hogy mennyire akarja az adott ország meglelni azt.
Az interjút hangban itt,
szövegesen pedig az alábbiakban éred el:
Egy hozzászólás