Szombat kora délután tartották meg a mórahalmi Aranyszöm Rendezvényházban az “Előzzük meg az elsivatagosodást a Homokhátságon” című konferenciát, melyen Farkas Sándor, miniszterhelyettes, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára, Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere és Mihálffy Béla, Csongrád-Csanád megye 2. számú választókörzetének képviselőjelöltje tájékoztatta a környékbeli gazdákat a Homokhátság vízpótlásával összefüggő öntözési közösségek kialakításának folyamatáról.
A FELSZÍNEN ÉS A FELSZÍN ALATT MEGTALÁLHATÓ VÍZFORRÁSOK NAPRÓL NAPRA FOGYATKOZNAK A HOMOKHÁTSÁGON
Az ország déli régiója – a Duna-Tisza közi Homokhátság – és a rajta elterülő gazdaságok szomjazzák a vizet, mivel a felszínen és a felszín alatt megtalálható vízforrások napról napra fogyatkoznak. A rendelkezésre álló vízmennyiség nem elegendő a mezőgazdasági munkálatok ellátására, sőt a lakosság mindennapi életével egybefonódó tevékenységek megvalósítására sem. További kihívásként jelentkezik a kiszámíthatatlan csapadék, amely komoly belvízi, vízelvezetési terheket ró a közösségre. Az öntözési közösségek a térségben felborult egyensúlyt hivatottak helyreállítani, a felszíni vízkészlet segítségével biztosítják a hiánypótlást.
A CÉL, HOGY MINDEN HOMOKHÁTSÁGI TELEPÜLÉSRE ELJUSSON A VÍZ
Mihálffy Béla, Csongrád-Csanád megye 2. számú választókörzetének képviselőjelöltje elmondta, nagyon súlyos probléma a Homokhátság elsivatagosodása, amit meg kell állítani. Céljuk, hogy minden homokhátsági településre eljusson a víz, életet adva ezzel az itt élő gazdálkodóknak és annak az élelmiszeripari termelésnek, ami országosan is jelentős.
AZ ÖNTÖZÉSI KÖZÖSSÉGEK JELENTIK A HOMOKHÁTSÁG JÖVŐJÉNEK ZÁLOGÁT
“Az öntözési közösségek lényege az, hogy több gazda összefogásával megalkossák azt a közösséget, azt a kisebb területi egységet, ahol öntöző kapacitás képződhet. Ez azt jelenti, hogy magasabb összefogással egy magasabb támogatási szintet is el tudnak érni a gazdák. Az öntözési támogatások a rendelkezésre állnak és akár 70%-os vissza nem térítendő támogatást kaphatnak azok a gazdák, akik öntözési közösséget alkotnak” – mondta el Farkas Sándor, miniszterhelyettes, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára. Hozzátette, ez szokatlan lehet a környékbeli gazdák számára, de meg kell tenni, hiszen ez a Homokhátság jövőjének záloga.
A PROJEKT FOLYTATÁSÁRA A KORMÁNY 1,8 MILLIÁRD FORINTOS TÁMOGATÁST BIZTOSÍTOTT
2009 óta több lépésben az EU és a Norvég Alap pályázatainak támogatásával Algyő és Zákányszék között már elkészült csatornák és átemelők után, – az utolsó nyolc kilométeren -nyomócső kiépítésére van szükség. Ebből 1,8 kilométernyi szakasz már elkészült, a további 6,2 kilométer kivitelezésére pedig 1,8 milliárd forintot biztosított a kormány. Ezen a szakaszon öt vízleadási pontot alakítanak majd ki. A Tiszából kiemelt vizet 22 méterrel magasabbra kell emelni ahhoz, hogy eljuthasson a Homokhátságra. A másodpercenként átemelt két köbméter víz kétezer hektár öntözését teszi lehetővé.
A GAZDÁK ÖNTÖZÉSI KÖZÖSSÉGEKET HOZNAK LÉTRE
A fejlesztések következő lépése, hogy a gazdák öntözési közösségeket hoznak létre, és így saját földjeiken az üzemi öntözési infrastruktúra elkészülhessen. A cél, hogy a térség minden településére eljuthasson az öntözővíz. Ezért a következő ütemben a belvízcsatornák korszerűsítése, illetve új víztározók építése fog megvalósulni, melyek segítségével a gazdálkodók több vizet tarthatnak meg a Tiszán levonuló árhullámok vízfeleslegéből.
“Az egyik fele a történetnek, hogy a kormány a vízpótló rendszert kiépítette, a másik fele, hogy a gazdáknak is ugyanezt a fejlesztést a saját önerejük felhasználásával együttesen, közösségi keretek között meg kell, hogy oldják. Ezért gyűltünk ma itt össze, ezért fogjuk ma bejelenteni, hogy milyen ütemezésben hajtjuk végre a gazdák öntözési közösségekbe történő szervezését, Röszke, Mórahalom, Zákányszék, Domaszék és Algyő vonatkozásában” – mondta el Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere.
A PROGRAM 250-300 CSALÁDI GAZDASÁG MŰKÖDÉSÉT TESZI LEHETŐVÉ
Az öntözési közösségek létrehozását követően elindul egy nagyon bonyolult mérnöki munka, amikor 250-350 hektáronként ki kell építeni az üzemi infrastruktúrát. Ez több száz gazdálkodó koordinált együttműködésén alapuló beruházást jelent, folytatta a polgármester, majd azt is elmondta, a program 250-300 családi gazdaság működését teszi lehetővé.
Fotó: Szűcs Péter
