Az Európai Bizottság egy utolsó hónapot adott Magyarországnak, hogy kezelje a jogállamisággal kapcsolatos aggályokat, mielőtt felkérné az Európai Unió kormányait tömörítő Tanácsot, hogy az függessze fel azokat a forrásokat, amelyek Magyarországnak a 2021-2027-es uniós költségvetéséből járnának – írja a Telex az Euractivra hivatkozva.
A Bizottság pénteken közölte, hogy megbízta Johannes Hahn költségvetési biztost, hogy tájékoztassa a magyar kormányt azokról az intézkedésekről, amelyeket az EU végrehajtó hatósága javasolni kíván az uniós kormányoknak, ha Magyarország korrekciós intézkedései nem megfelelőek.
EZ AZ ELJÁRÁS KÜLÖN ZAJLIK A TÖBBI JOGI ELJÁRÁSTÓL
„Magyarországnak most egy hónapja van arra, hogy benyújtsa észrevételeit és további véleményét, különös tekintettel a Bizottság által tervezett intézkedések arányosságára” – közölte az Európai Bizottság. Mint kiderült, az új határidő egy uniós jogállamisági eljárás, az úgynevezett „kondicionalitási mechanizmus” része, amelynek célja, hogy megvédje az EU pénzügyi érdekeit a jogállamiság valamely uniós kormány általi megsértésével szemben. Ez az eljárás külön zajlik, elválasztva a többi jogi, vagy politikai – így az Európai Parlament által indított – eljárástól, amelyet az EU valamely szerve indított Magyarország kormányával szemben.
A KORRUPCIÓ MIATT VESZÉLYBEN VANNAK AZ UNIÓS PÉNZEK
Mint kiderült, az Európai Bizottság úgy véli, hogy az uniós pénzek veszélyben vannak Magyarországon elsősorban a korrupció miatt, amely olyan uniós finanszírozású projektek pályázati rendszerét szőhette át, amelyekben csak egy, általában a kormánypárthoz kötődő pályázó vesz részt. Az Európai Bizottság (EB) egyébként a szerdai ülésén úgy döntött, továbblép a jogállamisági eljárásban, és egy újabb levélben tájékoztatja a magyar kormányt az elvárásairól és a tervezett lépéseiről. Ez azt mutatja, hogy az uniós testület nem elégedett a jogállamisági aggályokra adott eddigi magyar válaszokkal. Az EU végrehajtó hatalmának aggályai vannak az igazságszolgáltatás, a média és a nem kormányzati szervezetek függetlensége miatt is. Mindezekről ugyan már évek óta, többször is tájékoztatták a kormányt, ám a jogállamisági rendelet hatályba lépése, majd a magyar kormány által kezdeményezett európai bírósági felülvizsgálata és jóváhagyása utána végül az Európai Bizottság április végén indította meg a jogállamisági eljárást Magyarország ellen.
A KORMÁNY TÖBB PONTBAN IS ENGED
A magyar kormány június végén küldte meg válaszait a közbeszerzési rendszerrel, a nyomozó- és vádhatóságok függetlenségével, a korrupció elleni harccal és a mezőgazdasági támogatásokkal kapcsolatos uniós aggályokra. A kabinet eddig főként azokkal a javaslatokkal állt elő, amelyeket a helyreállítási tervről szóló tárgyalásokon is ismertetett. Gulyás Gergely július elején jelentette be, hogy a kormány több pontban is enged a Bizottság kéréseinek:
- Magyarországon 15 százalék alá mérsékli az egy ajánlattevős közbeszerzések arányát.
- A korrupciós ügyekben bárki fordulhat bírósághoz jogorvoslatért, ha az ügyészség leállítaná az eljárást.
- A kormány által kezdeményezett jogalkotást megelőzően időt kell hagyni a társadalmi konzultációra. A speciális, gyors törvényalkotást a kormány igyekszik csökkenteni.
- Az uniós források egy részét a lehető legnagyobb energiafüggetlenség elérésére kell fordítania a kormánynak.
A kormány most azért tesz lépéseket a korrupció felszámolására, mert továbbra is be van fagyasztva mintegy 11 ezer milliárd forint EU-s pénz kifizetése a következő évekre. Ugyanakkor ezek a lépések például a Transparency International Magyarország szerint sem elegendők a korrupció felszámolásához. Mindenesetre Varga Judit nagyon bizakodó, kedden arról posztolt, hogy elérhető közelségbe került a megállapodás az Európai Bizottsággal.
