Húsz százalék felett, és ősszel tetőzhet az infláció – 2023-ban még két számjegyű áremelkedésre számítanak
2022 júliusában éves alapon 13,7 százalékosra nőtt az infláció. Magyarországon 1998 júliusa óta, azaz 24 éve nem volt ilyen magas az éves fogyasztói árindex, és a következő hónapokban a helyzet tovább fog fokozódni, újabb magasságokba emelve az áremelkedés ütemét – foglalta össze az Index. Mint írják, a banki elemzők szerint 2022 őszén tetőzhet az infláció, és olyan elemző is nyilatkozott, aki szerint elérheti akár a húsz százalék feletti értéket.
Az elemzői konszenzus szerint a tetőzés valahol a 17 és 20 százalék körüli tartományban várható. A 2022. évi átlagos infláció 12,5 és 14,5 százalék között, míg a 2023. évi a várakozások szerint tíz százalék felett alakulhat. A portál számításai szerint idén eddig:
- januárra vonatkozóan 7,9 százalékos,
- februárra 8,3 százalékos,
- márciusra 8,5 százalékos,
- áprilisra 9,5 százalékos,
- májusra 10,7 százalékos,
- júniusra 11,7 százalékos,
- júliusra pedig 13,7 százalékos fogyasztói árindexet tett közzé a KSH.
Tehát, az eddig eltelt hét hónapra a hivatalos adatok szerint átlagosan 10,04 százalékos inflációs átlag jönne ki. Most már csak az a kérdés, hogy decemberig még meddig tud felfelé kúszni az infláció.
2023-BAN KÉT SZÁMJEGYŰ ÁREMELKEDÉSRE SZÁMÍTANAK AZ ELEMZŐK
A jegybank szerint néhány hónapig a 16-17 százalékos fogyasztói árindex is könnyen elképzelhető, és az Index által megkérdezett elemzők is minimum erre számítanak. A Takarékbank vezető elemzője szerint az infláció az őszi hónapokra 17 százalék közelébe emelkedhet, míg a többiek ennél is borúlátóbbak. A CIB Bank vezető elemzője szerint akár 20 százalék fölött is tetőzhet az általános áremelkedés mértéke. Az eddig rendelkezésre álló adatok és a becsült értékek alapján az idei év egyes hónapjainak inflációs átlaga az elemzők szerint 12,5 és 14,5 százalék között alakulhat, 2023-ban pedig két számjegyű áremelkedésre számítanak az elemzők.
HAVI SZINTEN 4 SZÁZALÉKKAL EMELKEDTEK AZ ÉLELMISZERÁRAK
A CIB Bank vezető elemzője, Trippon Mariann szerint ismét kellemetlen meglepetést okoztak az inflációs adatok, a CIB Bank általános elemzői konszenzus feletti előrejelzésénél is nagyobb mértékben emelkedtek a fogyasztói árak havi és éves szinten. Hozzátette, hogy a gazdaságot továbbra is rendkívül erőteljes, kiterjedt inflációs nyomás jellemzi, amit a maginfláció 16,7 százalékos szintje is jól jelez. Az elemző szerint egyes termékkategóriákat vizsgálva a szolgáltatások, egyéb cikkek/üzemanyagok, háztartási energia és ruházkodási cikkek esetében a vártnak megfelelő folyamatokat láthatunk. A jövedéki adó emelése a korábbi tapasztalatokhoz képest viszont sokkal gyorsabban (gyakorlatilag azonnal és teljes mértékben) gyűrűzött át az alkohol- és a dohánytermékek árába, míg az élelmiszereknél még intenzívebbé vált a drágulás, havi szinten 4,1 százalékkal emelkedtek tovább az árak. A tartós fogyasztási cikkek esetében is az év legmagasabb hó/hó indexét láthattuk.
AZ INFLÁCIÓ MÉG NEM TETŐZÖTT
A portál összegzésében az is olvasható, hogy az infláció még nem tetőzött, a rezsicsökkentés részleges kivezetése, majd a benzinársapka esetleges korrekciója a CIB Bank vezető elemzője szerint az őszi hónapokban húsz százalék fölé tolhatja az éves árindexet, így az éves átlagos infláció meghaladhatja a 14 százalékot. A bank jelenlegi számításai szerint csak 2023 második felétől várható az infláció látványosabb lassulása, de Trippon Mariann a jövő év átlagában is kétszámjegyű pénzromlási ütemet vár, az MNB célsávját pedig véleménye szerint csak 2024-ben közelítheti meg újra az infláció.
