Inkább politikai, mint gazdasági megfontolásokat szolgál az üzemanyagárstop, a racionális döntés a megszüntetése volna – nyilatkozta a Portfolionak Egri Gábor, a Független Benzinkutak Szövetségének elnöke, aki szerint az a forgatókönyv is előfordulhat, hogy nem a kormánynak kell ezt megtennie.
Egrit váratlanul érte az árstopok fenntartásáról szóló szombati bejelentés, lévén, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter két hete megjelent cikkében a hazai kkv-k támogatásáért szállt síkra, ezt azonban nehéz úgy megtenni, ha közben a kormány fenntartja a korlátozásokat. A szövetség elnöke többek között azt is kiemelte, hogy a fenyegető globális recesszió a kínálati és a keresleti oldalról is az energiaárak letörését vetíti előre, és amennyiben a forint nem gyengül kritikusan sokat a vezető devizákkal szemben, akkor az a forgatókönyv is megvalósulhat, hogy nem a kormánynak kell kivezetnie az árplafont, hanem a piac megoldja magától és 480 forintos literenkénti ár alá csökken a benzin és a gázolaj ára is Magyarországon.
NEM VÁRHATÓ ÜZEMANYAGHIÁNY
A piaci feltételekkel kapcsolatban is borúlátó Egri Gábor, hiszen a Molnak a hétre bejelentett 25 százalékos korlátozását, azaz hogy a leszerződött üzemanyagnak csak a negyedét szállítják le egyes kutaknak, egy kiszorításra irányuló művelet részének látja. A kisebb kutak korábban inkább importból szerezték be az üzemanyagot, ám az importőrök eltűntek az ársapka bevezetése miatt, így az egyetlen forrásuk a Mol maradt. Mindezek ellenére Egri azonban arról biztosított mindenkit, hogy bár az elkövetkezendő 1-2 hét kifejezetten nehéz időszak lesz, de Magyarországon nem várható üzemanyaghiány.
OROSZORSZÁGNAK KELL MEGNYITNI A CSAPOKAT
Moszkvának nem nagyon lesz más választása, mint előbb-utóbb újra megnyitnia Európa felé a gázcsapot, mivel a kiesés miatt feltorlódott mennyiséget nem tudja maradéktalanul értékesíteni másfelé. Ez azért is jelenthet gondot a Kremlnek, mert a költségvetése szeptemberre Egri szerint kifejezetten rossz helyzetbe került. Ha pedig megnyitják a csapokat, az egyenesen vonja maga után az energiaárak csökkenését. Mindezek ellenére a szakember pesszimistán látja az iparág jövőjét, mivel szerinte a globális recesszió fenyegetése, a 15 százalékos EU-s gázmegtakarítási kötelezettség és az emelkedő gázárak kiváltása miatt egyre gyakrabban igénybe vett nap- és szélerőművek együttesen azt jelenthetik, hogy Putyin háborúja nagy mértékben felgyorsította a fosszilis energia kivezetésének és az energiaátállásnak a folyamatát.
