Vlagyimir Putyin pénteken bejelentette, Oroszország „elfogadja” négy, Ukrajnához tartozó megye – Herszon, Zaporizzsja, Donyeck és Luhanszk – csatlakozási kérelmét. Az orosz államfő ezzel kizárta a közeli béke, de még a tűzszünet esélyét is: az annexió után Kijevnek és Moszkvának nincs miről tárgyalnia. A Kreml néhány nappal az után jelentette be a kelet-ukrajnai területek bekebelezését, hogy a négy megyében álnépszavazással döntöttek az Oroszországhoz való csatlakozásról.
Vlagyimir Putyin elnök az orosz politikai elit vastapsa közepette bejelentette a Kreml Szent György termében, hogy ünnepélyesen elfogadják a Donyecki, Luhanszki, Zaporizzsjai és Herszoni területek csatalkozását az Oroszországi Föderációhoz. Putyin ezt követően arról beszélt, hogy milliók akarata érvényesült a népszavazásokon és hogy a Szovjetunió összeomlása megszakította a kapcsolatot az orosz országrészek között. Putyin úgy véli, hogy Délkelet-Ukrajna azért is képezi részét Oroszországnak, mert korábban is hozzá tartozott. Része volt az Orosz Birodalomnak, a Szovjetuniónak és azért, mert a szovjetek szabadították fel a nácik uralma alól a második világháború idején.
KIJEVNEK BE KELLENE FEJEZNI A HÁBORÚT
Az orosz elnök Ukrajnának is üzent beszédében, szerinte Kijevnek be kellene fejeznie azt a háborút, amit 2014-ben indított és visszatérnie a zöldasztalhoz. Ehhez azonban tiszteletben kell tartania a népakarat megnyilatkozását. „Minden erőnkkel meg fogjuk védeni a földünket és mindent megteszünk azért, hogy biztosítsuk az emberek biztonságát” – jelentette ki. Putyin vészjóslóan azt is közölte: a Nyugatnak nem szabad elfelejtenie, hogy Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon lakói örökre orosz állampolgárokká váltak.
KORÁBBAN MÁR ALÁÍRTA A KÉT ELNÖKI RENDELETET
A pénteki bejelentés nem okozott meglepetést. Néhány órával korábban ugyanis Putyin aláírta azt a két elnöki rendeletet, amellyel elismerte Herszon, illetve Zaporizzsja megye független államiságát. „A nemzetközi jog elveivel és normáival összhangban, elismerve és megerősítve a nemzeteknek az ENSZ Alapokmányban is rögzített egyenlőségét és önrendelkezési jogát és figyelembe véve Herszon megye lakóinak a szeptember 27-ei népszavazáson kinyilvánított akaratát, döntést hoztam Herszon megye szuverenitásának és függetlenségének elismeréséról” – írta Putyin, aki hasonló szövegű rendeletet adott ki Zaporizzsja megyével kapcsolatban is.
KORÁBBAN A KRÍM-FÉLSZIGETET KEBELEZTE BE
Donyeck és Luhanszk megye elismerését már nem kellett bejelentenie, ezt közvetlenül a február 24-én indított agresszió előtti napokban tette meg, és az invázió egyik hivatalos célja az volt, hogy Oroszország „megvédje” a két kelet-ukrajnai megyét. 2014-ben pedig Oroszország a Krímet kebelezte be hasonló módszerrel: előbb elfoglalta a félszigetet, majd a „függetlenségi népszavazás” eredményét elismerve „befogadta” az Ukrajnához tartozó félszigetet az Orosz Föderációba. A most annektált területek 110 ezer négyzetkilométert tesznek ki, a négy megyében a békeidőben tízmillió ember élt.
A VILÁG ORSZÁGAI NEM FOGADJÁK EL
A világ országainak túlnyomó többsége – ahogy a Krím elfoglalását – úgy a kelet és dél-ukrajnai népszavazásokat és az újabb területek bekebelezését sem ismeri el, s az EU, valamint az USA újabb szankciókkal bünteti Oroszországot. „Nagyon világosan akarom mindenki tudtára adni: az USA soha, soha, soha nem fogja elfogadni és elismeri a szuverén Ukrajna területeinek bekebelezését” – mondta Joe Biden amerikai elnök. Megszólalt Antonio Guterres ENSZ-főtitkár is, aki azt hangsúlyozta: az erővel kicsikart területfoglalás ellentétben áll az ENSZ Alapokmányával és megsérti a nemzetközi jogot.
3 hozzászólás