Közélet

Kiélezett versenyben dönt Amerika a világ sorsáról: kiegyenlített szenátus, republikánus képviselőház jöhet

Magyar idő szerint szerda hajnalban zárták az urnákat az Egyesült Államokban a félidős választásokon, ahol kongresszusi képviselőket, szenátorokat, kormányzókat választottak, valamint öt államban egyidejűleg népszavazást is tartottak. Úgy tűnik, a várakozásoknak megfelelően republikánus többség lesz a Képviselőházban, a Szenátusért pedig nagyon szoros verseny zajlik. Mint kiderült, a republikánusok javítottak két évvel ezelőtti eredményükhöz képest, azonban úgy néz ki, a szenátusban egyelőre nem sikerült áttörniük.

Szerdán napközben még nem volt végeredmény, mert a rettenetesen kiélezett politikai légkörben minden választókörzet adata számít, néhol lassan halad a szavazatszámlálás, és mindkét fél árgus szemekkel figyeli, nehogy a másik oldal valamilyen trükkel próbálkozzon. Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense ehhez annyit tesz még hozzá, hogy mind a szenátusban, mind az alsóházban vannak nagyon biztos helyek, amelyek sorsa viszonylag gyorsan eldől. A képviselőházban mintegy nyolcvan hely kérdéses, a többi stabil. Az úgynevezett csatatérállamokban, ahol a leginkább kiélezett a verseny, minden egyes választókörzet eredménye fontos lehet a végeredmény szempontjából – írja összefoglalójában az Index.

KIÉLEZETT A HELYZET

A portál szerint a kongresszusi választások legizgalmasabb helyszínei Iowa, Észak-Karolina, Texas, Colorado állam választókörzetei voltak. Az eddig befutott eredmények azonban azt mutatják, hogy nem történt republikánus áttörés, voltak olyan vélemények, amelyek nyolcvanfős többséget is jósoltak a kongresszusban, azonban ez nem következik be.

A szenátusi választások legizgalmasabb helyszínei Georgia, Ohio, Wisconsin, Arizona, Nevada és Pennsylvania állam körzetei voltak.  Délutánra már 48 szenátusi helyet szereztek a demokraták, és ha hozzák Georgiát és Arizonát, akkor meg tudják tartani a szenátust, hiszen a százfős testületben Kamala Harris alelnök mindig a demokraták irányába dönt. Nagyon valószínű, hogy a republikánusok viszik az alsóházat, ahol azonban a többség mindössze tízfős lehet – teszi hozzá Gálik Zoltán.

A VÁRTHOZ KÉPES TELTÉRŐ EREDMÉNY SZÜLETETT

A korábban várthoz képest eltérő végeredmény két okra vezethető vissza a Covinus Egyetem docense szerint. Az egyik, hogy a kampányban a republikánusok nagyon erőteljesen a gazdaságra koncentráltak. Magas az infláció, nagyon megemelte a kamatokat a központi bank, ami a jelzáloghitelek esetében komolyan megnehezítette a kölcsönfelvevők helyzetét, de általában véve is nehezebbek lettek az életkörülmények. Tehát ezekre fókuszáltak igazán a republikánusok. A demokraták viszont az alkotmányos jogokat, az abortuszhoz való jogot és általában az emberi jogokat tűzték zászlajukra, és úgy tűnik, erre inkább rezonáltak az amerikai szavazók.

TRUMPIZMUS ÉS A REPUBLIKÁNUSOK

A portál szerint a választás nagy kérdése volt az is, hogy a trumpizmus a republikánus párton belül hogyan élhet tovább, és bizony ebben a kérdésben elég felemás válasz született. Sokan bekerültek a szenátusba és a kongresszusba is azok közül, akiket Trump személyesen támogatott, de maradtak kérdőjelek is. Például Floridában, ahol a szavazatok 59 százalékával győzött Ron DeSantis demokrata párti kihívójával, Charlie Cristtel szemben, aki 39 százalékot ért el. Négy évvel ezelőtt Ron DeSantis alig egy százalékpontos fölénnyel lett első alkalommal kormányzó. Gálik Zoltán szerint DeSantis ilyen arányú győzelme egy párton belüli elnökjelölti versengésnek nyitott utat, különösen ha Donald Trump a jövő héten bejelenti, hogy újra indul az elnökválasztáson.

NEHÉZSÉGEK A KORMÁNYZÁSBAN

Az Index szerint ha a republikánusok nyerik mind a képviselőházat, mind pedig a szenátust, gyakorlatilag bármilyen törvényjavaslatukat simán keresztül tudják vinni a törvényhozáson, és az elnöknek legfeljebb annyi lehetősége marad, hogy vétóz vagy aláír. Ha a republikánusok viszik az alsóházat, de a szenátusban megmarad a demokrata többség, azért az is elég sok mindenen változtat, hiszen az elnök tervezetei, programjai nem mennek keresztül a kongresszuson. Nagyon komoly gazdaságélénkítő csomagokat kezdeményezett a Biden-adminisztráció a vállalkozások megsegítésére, és határozott tervek vannak a klímavédelemre is, nem beszélve az Ukrajnának szánt katonai segélyekről.

A docens felhívta a figyelmet arra is: kérdéses, hogy Trumpék mennyire akarnak majd keresztbe tenni a demokratáknak. A demokrata többségű kongresszus különböző vizsgálatokat indított a 2020. januári capitoliumi zavargások hátterének kiderítésére, amit valószínűleg 2023 januárjában a republikánus többség leállít majd az alsóházban.

VESZTETTEK A DEMOKRATÁK?

Összességében elmondható, hogy Donald Trumppal továbbra is számolni kell, azonban nincs mögötte az az elsöprő támogatottság, amire sokan számítottak – értékelte a korai eredményeket az Index. Ha összehasonlítjuk a mostani félidős választások eredményét a korábbi demokrata elnökök, például Bill Clinton vagy Barack Obama, vagy republikánus elnökök félidős választásaival, jól látszik, hogy ennél jóval nagyobbakat vesztettek, mint most Joe Bidenék. Ugyanis a félidős választásokon mindig veszít az, aki éppen hatalmon van, de ennél a mostaninál szemmel láthatóan nagyobbakat is buktak – tette hozzá Gálik Zoltán.

MAGYAR SZÁL A VÁLASZTÁSON

Vermont egyetlen képviselőházi helyét a Bernie Sanders által is támogatott leszbikus Becca Balint nyerte. Győzelmével Vermont először küld nőt a kongresszusba a történelem során. Balint, aki az állami szenátus ideiglenes elnöke, egyben az első LMBTQ-személy lesz, akit Vermontból választanak be a kongresszusba. Becca Balint édesapja, Péter az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után emigrált az Egyesült Államokba. Zsidó származású nagyapja a holokauszt áldozata lett.

SZIJJÁRTÓ: MAGYARORSZÁG BARÁTAI GYŐZTEK

Magyarország barátai mind győztek az amerikai félidős választásokon – értékelte a képviselőházi és szenátusi választások eredményét szerdán Facebook-bejegyzésben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter név szerint említi Mike Crapo idahói szenátort, Adrian Smith nebraskai, Mike Kelly pennsylvaniai és Mike Waltz floridai kongresszusi képviselőt, aki mandátumot szerzett a választások alkalmával. “Határozottan kiálltak Magyarország mellett, amikor a Biden-adminisztráció, válaszul arra, hogy a magyar kormány nem akart adókat emelni, felmondta a kétoldalú adóügyi megállapodást” – írta a miniszter. “Barátaink biztosítottak arról, hogyha visszatér a republikánus többség, akkor helyreállítják a két ország közötti adóügyi együttműködést is. Gratulálunk!” – fogalmazott bejegyzésében Szijjártó Péter.

EZ MOST A PONTOS ÁLLÁS

Szerdán délután fél 5-kor így állt pontosan a helyzet: behúzta Michigan 3. választási körzetét Hillary Scholten, demokrata képviselő-jelölt, Nebraska 2. választókörzetében pedig Don Bacon inkumbens republikánus képviselő lett a nyertes. Ezzel a Képviselőházban most 181-201 az állás – a republikánusok javára. 218 szék kell a többséghez.

Forrás: MTI, Index, Euronews

Kapcsolódó cikkek

Egy hozzászólás

  1. Visszajelzés: turner outdoor
'Fel a tetejéhez' gomb