Új kutatási lehetőségek nyílnak meg a Szegedi Tudományegyetem előtt. A kormány ugyanis kétszázmillió forinttal támogatja az intézményben folyó archeogenetikai kutatásokat, melyek az elmúlt években a világ élvonalába jutottak – jelentette be Csák János, kulturális és innovációs miniszter szombaton az SZTE Rektori Hivatalában tartott sajtótájékoztatón. A projektről Csák Jánost és Prof. Dr. Rovó Lászlót, a Szegedi Tudományegyetem rektorát kérdeztük.
EDDIG TISZTÁZATLAN KÉRDÉSEKRE KAPHATUNK VÁLASZT
Mint megtudtuk, az archeogenomika egy viszonylag új tudományág, de nagyon sok olyan kérdésre választ tud adni, melyeket több száz évig igen nehezen tudtunk értelmezni. A kutatások részben a Honfoglalás kori magyar leletek feltárásával foglalkoznak, ugyanakkor meg kell vizsgálni azt is, hogy a néhány ezer évre visszamenő történelemben, hol lehetnek ezek a gyökerek. Az archeogenetika pedig objektív, rekonstruálható adatokat tud biztosítani, ezáltal a magyar őstörténetben tisztázódhat jó néhány olyan kérdés, amire eddig nem volt válasz.
REKONSTRUÁLNI LEHET ELŐDEINK ROKONSÁGI ÉS LESZÁRMAZÁSI VISZONYAIT
Török Tibor, az SZTE Archaikus és Recens Humán Genomikai Kompetenciaközpont vezetője kifejtette, a régen elhunyt emberek örökítőanyagát vizsgáló archeogenetika alig harmincéves tudományterület, ráadásul módszertani nehézségek miatt 2013-ig “gyerekcipőben járt”. Ekkor – a 2022-ben Nobel-díjjal elismert – Svante Pääbo laboratóriumában sikerült feltérképezni a neander-völgyi ember teljes genomját. Ezt követően exponenciális fejlődés indult ezen a tudományterületen, napjainkig több mint 10 ezer ember genomját ismertük meg a korai kőkortól egészen a közelmúltig. Így rekonstruálni lehet egykori elődeink rokonsági és leszármazási viszonyait – magyarázta az egyetemi docens.
A Szegedi Tudományegyetem kutatócsoportja az ezen a területen folyó archeogenetikai kutatások révén az elmúlt néhány évben a világ élvonalába került. Ezért támogatják 200 millió forinttal az SZTE Archaikus és Recens Humán Genomikai Kompetenciaközpont kutatási programját.
EZ EGY NAGYON NAGY PROJEKT LEHET
“Egy nagyon nagy projekt lehet abból, hogy a kínai-magyar együttműködés keretében engedélyt kapott a szegedi egyetem, hogy Nyugat-Kínában, Dzsungáriában és az attól délre eső területeken végezzenek kutatásokat. A projekt során a még érintetlen hun, avar és más népvándorláskori sírok feltárásával, illetve onnan való mintavétellel, az ott talált genetikai adatokat össze tudják majd vetni a Kárpát-medencében találtakkal. Így jobban feltérképezhetővé válik az, hogy kik vagyunk” – mondta el Csák János.
JOBBAN MEG KELL ÉRTENÜNK, KIK VAGYUNK
“Ha valaki el akarja magát helyezni a világban, pontosan tudnia kell, hogy honnan jött, mi történt vele, mik azok a kapcsolatok, amelyek gyakorlatilag meghatározzák a jövőjét” – mondta el a rektor. Hozzátette, ezekhez a vizsgálatokhoz egy vadiúj lehetőség nyílt az archeogenetika által, s a legizgalmasabb kérdésekre való válaszok még előttünk vannak. “A lényeg az, hogy jobban értsük, honnan jöttünk, kik vagyunk, mert az a helyzet, aki nem becsüli az őseit, azt az utódai sem fogják becsülni” – tette hozzá a miniszter.
AZ SZTE A LEGKIVÁLÓBB TUDOMÁNYTERÜLETEKEN TÖREKSZIK EREDMÉNYEKET ELÉRNI
Mint Prof. Dr. Rovó László elmondta, a Szegedi Tudományegyetemen arra törekednek, hogy a legkiválóbb tudományterületeken tudjanak eredményeket elérni. “Az, hogy ez valóban így van, az is mutatja, -amire nagyon büszkék lehetünk-, hogy két olyan Nobel-díj van most már a Szegedi Tudományegyetemen, ami gyakorlatilag ehhez az eltökélt és következetes munkához kapcsolható” – közölte a rektor.
Operatőr: Lénárt Ferenc
