Közélet

A Szegedi Tudományegyetem professzora, Csongrád-Csanád Megye Díszpolgára váltja Sulyok Tamást az Alkotmánybíróság élén

Sulyok Tamás köztársasági elnökké választását követően a kormánypártok Trócsányi Lászlót, a Magyar Jogász Egylet elnökét jelölik az Alkotmánybíróság (Ab) megüresedő helyére – közölte Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője. Az Ab jelenlegi elnökét a Fidesz-KDNP hétfőn köztársasági elnöknek jelöli a parlamentben, és még aznap meg is választják.

Trócsányi László magyar jogtudós, ügyvéd, diplomata, egyetemi tanár. Kutatási területe az összehasonlító alkotmányjog, a közjogi bíráskodás, a közjogi (közigazgatási) bíráskodás és az európai közjog, ezen belül a nemzeti alkotmányjog és az európai integráció kérdése.

  • 1975-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait a József Attila Tudományegyetem (2000-től Szegedi Tudományegyetem) Jogtudományi Karán,
  • majd 1977-ben átkerült az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára. Itt szerzett jogi diplomát 1980-ban.
  • Ennek megszerzése után az Országgyűlési Könyvtár szakalkalmazottja lett, majd 1981-ben az MTA Állam- és Jogtudományi Intézet munkatársaként kezdett el dolgozni.
  • Közben megszerezte az ügyvédi szakvizsgát és 1985-ben Budapesten helyezkedett el ügyvédként (kutatóintézeti állása mellett).
  • 1989-ben a szegedi egyetem alkotmányjogi tanszékének adjunktusává nevezték ki, ekkor távozott a kutatóintézetből.
  • 1991-ben saját ügyvédi irodát alapított.
  • 1992-ben egyetemi docensi,
  • 2000-ben egyetemi tanári kinevezést kapott Szegeden.
  • Közben 1994-ben a tanszék vezetésével is megbízták, valamint az jogi kar dékánhelyettese volt 1998-ig.
  • Tanszékvezetői tisztségét 2000-ig, dékánhelyettesi tisztségét 1998-ig töltötte be.
  • 2004-ben az egyetem Európa-tanulmányok Központja igazgatója lett Szegeden,
  • 2005 és 2008 között a lyoni Jean Moulin Egyetem(wd) vendégprofesszora volt.

1991-ben védte meg az állam- és jogtudományok kandidátusi értekezését, 2000-ben habilitált. A Nemzetközi Alkotmányjogi Társaság magyar nemzeti bizottságának titkára. 1993-ban az országgyűlési biztosok intézményének bevezetésekor az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelölték, végül a tisztséget nem vehette át. 2000-ben külügyi szolgálatba lépett, Magyarország brüsszeli nagykövetévé nevezték ki, ekkor lemondott tanszékvezetői tisztségéről. Nagyköveti megbízatása 2004-ben lejárt. Ebben az időszakban Luxemburgba is akkreditálták.

  • 2005-ben az Európa Tanács Velencei Bizottságának tagja,
  • 2006-ban a Budapesti Ügyvédi Kamara nemzetközi kapcsolatok bizottsága elnöke lett.
  • 2007-ben az Országgyűlés megválasztotta az Alkotmánybíróság tagjává, ezt követően lemondott kamarai tisztségéről.
  • 2010-ben kinevezték Magyarország párizsi nagykövetévé, emiatt távozott az Alkotmánybíróságtól.
  • 2014-től a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület elnöke.
  • 2014. június 6-tól 2019. június 30-ig igazságügyi miniszter volt.
  • 2018-ban kapta meg a Csongrád-Csanád Megye Díszpolgára kitüntetést.

2019. július 2-ától az Európai Parlament képviselője, az Alkotmányügyi Bizottság tagja, a Külügyi Bizottság póttagja.

A kormányoldalon Novák Katalin lemondása után az államfői posztra is esélyesnek tartották Trócsányit, de arra a pozícióra Sulyok Tamást választotta Orbán Viktor miniszterelnök. A leendő államfő az Alkotmánybíróságon megüresedő helye viszont a távozó EP-képviselőé lesz, aki korábban az egyik támogatója volt a hozzá hasonlóan a Szegedi Tudományegyetemen oktató Sulyok alkotmánybíróvá választásának – emlékeztet a 24.hu.

Kapcsolódó cikkek

'Fel a tetejéhez' gomb