Visszatér a természetbe a tudományos oktatás az SZTE-n, a hellén tudósokhoz hasonlóan tanulhatnak a hallgatók

A tudományos ismeretterjesztés ősi módszeréhez nyúlik vissza a Szegedi Tudományegyetem egyik legújabb speciálkollégiuma, a „GeoKéktúra I.”, amely a földtudományi és földrajzi jelenségeket, folyamatokat keletkezési, előfordulási helyükön vizsgálja, vagyis a természetben. A különleges, terepgyakorlattal egybekötött kurzust az SZTE TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézet Geológia Tanszéke hirdette meg az ott tanuló nappali és levelező rendszerű képzésben részt vevő BSc-s és MSc-s hallgatói – például földtudomány, földrajz, környezetmérnök szakosok – számára.

Az ókori görögök is tudták, hogy a tudomány egyik legalapvetőbb vizsgálati módszere a megfigyelés, az érzékszervi tapasztalás. A Szegedi Tudományegyetem Földrajz- és Földtudományi Intézet hallgatóinak a 2024/25-ös tanév tavaszi félévében volt lehetőségük arra, hogy a hellén tudósokhoz hasonlóan a természetben gyűjtsenek információkat. A GeoKéktúra elnevezésű, terepgyakorlat formájában lebonyolított kurzusért 2 kreditet kaptak a hallgatók.

EGYEDÜLÁLLÓ KEZDEMÉNYEZÉS

“A GeoKéktúra speciálkollégium a maga nemében egyedülálló kezdeményezés az országos felsőoktatásban, a tematikájában és a lebonyolítási módjában is. Tematikáját a GeoLitera kiadó által 2024-ben kiadott „Geokéktúra – Az Országos Kéktúra földtudományi értékei” című kötet alapján határoztuk meg. Egy-egy tájegység földtudományi – földtani, felszínalaktani, víztani-vízföldtani, talajtani – értékekben gazdag kéktúra-útvonalainak végigjárása a célunk. Lebonyolítási módjában pedig azért különleges, mert a hallgatóság nagy zsákkal a hátán, geológuskalapáccsal az oldalán gyalogolta végig az adott útvonalat, szakmai előadásokat hallgatva, valamint ásványokat, kőzeteket, ősmaradványokat gyűjtve közben” – mondta el Veress Zsolt, az SZTE FFI oktatója, a könyv szerzője.

KÖZVETLEN TAPASZTALATOT SZEREZHETTEK A HALLGATÓK

A 3 napos geokéktúrázás helyszíne a Cserhát hegység keleti tájegysége volt, ahol Mátraverebély és Hollókő között közel 50 kilométert gyalogolhattak végig a földtani érdekességekre éhezők. “A terepen végzett megfigyelések során a hallgatók közvetlen tapasztalatot szerezhetnek a geológiai jelenségekről, a kőzetekről, ásványokról és a földfelszín formáiról. Ezáltal fejlődik a kritikus megfigyelőképességük, amely elengedhetetlen a komplex földtudományi problémák megértéséhez és elemzéséhez. A terepi munka során a hallgatók szembesülnek azokkal a kihívásokkal, amelyek a valós kutatási helyszíneken adódnak, így kénytelenek önállóan gondolkodni és kreatív megoldásokat találni – olyan kompetenciákat, amelyek a későbbi szakmai pályafutásuk során elengedhetetlenek” – hangsúlyozta Prof. Dr. Pál-Molnár Elemér, az SZTE FFI intézetvezető egyetemi tanára.