Sokak kedvence a kiskertekből és az erdőszélekről – de amit kevesen tudnak róla, az az, mennyi mindenre jó ez az apró nyári gyümölcs. A cikkben bemutatjuk, miért imádják annyian, hol terem, milyen egészségügyi hatásai vannak, és hogyan érdemes felhasználni – ráadásként egy különleges történeti érdekességet is hoztunk!
Nyár derekán, amikor a napsütés már délibábot táncoltat a földeken, a természet egyik legédesebb ajándéka lassan beérik: ez a szeder. Apró, fényes fekete vagy sötétlila bogyója szinte hívogatja a kirándulókat, kerttulajdonosokat, és persze a gasztronómia rajongóit. Nem véletlen, hogy hazánkban is egyre népszerűbb, hiszen zamatos íze, üdítően savanykás jegyei, és rengeteg felhasználási módja miatt gyorsan belopja magát az ember szívébe – és kamrájába.
A szeder (Rubus fruticosus) a rózsafélék családjába tartozó, általában tüskés bokrokon termő gyümölcs, melynek több fajtája is ismert: leggyakoribb a klasszikus fekete szeder, de egyre népszerűbbek a málna-szeder hibridek is, például a loganberry. A növény változatos bokortípusban nő, némelyik kúszó, más fajták pedig inkább cserjeszerű megjelenésűek. Szépen terem a napos, jó vízelvezetésű talajokon – Szeged környékén is több helyen találkozhatunk vele, főleg házikertekben és kisebb ültetvényeken.
A szeder az egyik legegészségesebb gyümölcs, amit csak találhatunk. Rendkívül gazdag antioxidánsokban, amelyek segítenek semlegesíteni a káros szabadgyököket a szervezetben. Emellett magas az A-, C- és K-vitamin-tartalma, rostban bővelkedik, ami támogatja az emésztést, és hozzájárul a vércukorszint szabályozásához is. Immunerősítő hatása közismert, rendszeres fogyasztásával pedig a bőr, a szem és az erek egészségét is támogathatjuk.
A szeder szezonja jellemzően júliustól augusztus végéig tart, amikor is a bokrok roskadoznak a fényes bogyóktól. A szüretelés azonban nem mindig sétagalopp – a növény tüskéi könnyen megkarcolhatják a kezet, ezért érdemes hosszú ujjú ruhát és kesztyűt viselni. A házi kiskertekben nevelt szeder különleges figyelmet igényel, például rendszeres metszést, napos fekvést és jó vízlevezetést. Azoknak, akik nagyobb mennyiséget termesztenének, az ültetvények gépesített szedése is egy opció lehet.
A szederből mennyei dolgokat lehet készíteni: lekvárt, szörpöt, gyümölcsös süteményeket, smoothie-kat, sőt, egyre többen próbálkoznak szedres bor vagy chutney készítésével is. Jól fagyasztható, így egész évben elérhető marad. Egy egyszerű, de isteni recept: turmixolj össze 1 marék szedret, 1 banánt, fél pohár joghurtot és egy kis mézet – kész is a vitaminbomba reggeli smoothie!
A magyar népi gyógyászatban már régóta ismert a szeder levelének gyulladáscsökkentő hatása – teát főztek belőle torokfájás és megfázás ellen. Egyes vidékeken a bogyókat „ördögszemeknek” is nevezték, mert úgy tartották, távol tartják a rossz szellemeket. Régi parasztházak udvarán gyakran láthatunk elvadult szederbokrokat – ezek nem csak díszítettek, hanem hasznos csemegét is adtak az egész családnak.
A szeder, akármennyire egészséges, sajnos gyorsan romló gyümölcs, így érdemes hűtve tárolni, és pár napon belül elfogyasztani vagy feldolgozni. A bokrok tüskéi könnyen okoznak kisebb karcolásokat, ezért a szüreteléskor legyünk óvatosak. Bár ritka, de előfordulhat allergiás reakció is, főleg érzékenyebb egyéneknél – ezért kisgyermekeknek először csak kis mennyiséget adjunk.
