Az SZTE-n több mint 50 éve vizsgálják a hangyák viselkedését: náluk is vannak háborúk és lázadások

A hazai hangyakutatás egyik legrégebbi bázisa a Szegedi Tudományegyetem, ahol több mint 50 éve vizsgálják a hangyák viselkedését és életfunkcióit. Ezeknek a rovaroknak a megfigyelése ugyanis számos területen hasznosítható eredményekkel szolgál: a robotikában, a daganatok felismerésében és még az úthálózatok fejlesztésében is.

A HANGYÁKNÁL IS VANNAK HÁBORÚK ÉS LÁZADÁSOK

A Gallé László által több mint 50 éve létrehozott hangyakutató iskola, kutatók generációit nevelte ki, amelynek a Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszékén jelenleg egy ötfős csoport a legaktívabb képviselője, akikhez számos további hallgató kapcsolódik – írja az SZTE. A leginkább karcsú- és vöröshangya fajokkal foglalkozó hangyászokat Dr. Maák István vezeti. Az olyan társas rovarok, mint amilyenek a hangyák, azért különösen érdekesek, mert az emberi társadalmakhoz hasonlóan náluk is vannak háborúk, háziállattartás, rabszolgatartás, lázadások, eszközhasználat, és megfigyelhetők náluk az egyedek közötti viselkedésbeli és kognitív képességbeli különbségek is.

“A hangyák jó modellszervezetek, mert nagyon sok szempontból lehet őket vizsgálni. Molekuláris szinttől kezdve egészen az ökológiai folyamatokig. Például, hogy a hangyavérsejtek hogyan reagálnak különböző fertőzések hatására. Lehet a kommunikációjukat is vizsgálni, ami főként kémiai alapú, és a chc-mintázatnak van ebben kulcsszerepe. Ezt úgy kell elképzelni, mint a dolgozók felületén lévő vonalkód. Ezt a vonalkódot ismerik fel a dolgozók, ez adja a kolónia integritását, ugyanis így a kolóniatagok fel tudják ismerni egymást és eldönthetik, hogy ki az, aki idegen és ki az, akit befogadnak” – mondta el Maák István, az SZTE Ökológiai Tanszék adjunktusa, hangyakutató.

ÖTLETEK A ROBOTIKÁBAN ÉS A DAGANATOK FELISMERÉSÉBEN

A laboratóriumban kialakított élőhelyük a fészekből és az aktivitások megfigyelésére kialakított, úgynevezett arénából áll. De nemcsak a kutatók használnak eszközöket, hanem a hangyák is.  A mesterséges környezet mellett a hangyákat sokat tanulmányozzák természetes közegükben, amely a bioszféra minden szintjét jelentheti.

A náluk alapvető távolságtartás, mint a járványok elleni védekezési forma, a pandémia alatt számunkra is hasznos volt, de ötleteket adnak a robotikának vagy a daganatok felismeréséhez is. A szegedi kutatók részt vesznek a nemzetközi Biodiversa-projektben, amely az európai vöröshangya fajokra fókuszál. Emellett a klímaváltozással kapcsolatban a hangyák szerepét vizsgálják a szúbogarak kordában tartását illetően. Dr. Maák Istvánék főleg a környezeti tényezők változásának hatásait vizsgálják a hangyák szerveződésére és viselkedésére. A hangyák nagyon fontos és nélkülözhetetlen résztvevői a földi életnek.

Jelentőségüket az is jelzi, hogy a bolygón egy időben élő állatfajok közül a legnagyobb össztömeget ők adják. Segítségükkel mi is jobban alkalmazkodhatunk a ránk váró kihívásokra.