Szeged az elmúlt években Európa egyik legforróbb nyári városává vált, ahol a belvárosi területek akár 5–8 fokkal is melegebbek lehetnek a környező részeknél. A COOL LIFE projekt erre a problémára kínál megoldást: zöldfelületek növelésével, vízmegtartó rendszerekkel és innovatív városi kialakításokkal csökkenti a hősziget-hatást. A Károlyi utcai mintaprojekt során feltörik az aszfaltot, növényeket telepítenek, fákat ültetnek, valamint olyan rendszereket alakítanak ki, amelyek segítik a csapadékvíz helyben tartását.
A beruházás nem ér véget az átadással: az SZTE kutatói folyamatosan mérni fogják a beavatkozások hatását. A fejlesztés része egy nagyobb városi hálózatnak is, amely több helyszínen – például a Hajnóczy utcában vagy az Anna-kútnál – valósít meg hasonló zöldítési megoldásokat. A fejlesztés költsége mintegy 42 millió forint, és a kivitelezési határidő 120 nap.
MI AZ A VÁROSI HŐSZIGET-HATÁS?
A jelenség lényege, hogy a sűrű beépítettség, az aszfalt és a kevés zöldfelület miatt a város napközben elnyeli, majd éjszaka visszasugározza a hőt. „Ez a hősziget-hatás nem csak a komfortérzetünket rontja, hanem egészségügyi kockázatai is vannak, összességében élhetetlenné teszi a belvárosokat” – fogalmazott Nagy Sándor, városfejlesztési alpolgármester.
TUDOMÁNYOS ALAPOKON TERVEZETT FEJLESZTÉS
„A projekt előkészítése során – ha szabad így fogalmazni – tudományos alapon terveztünk” – hangsúlyozta az alpolgármester. A város teljes területét műholdas és drónos hőkamerás felvételekkel vizsgálták, így pontos hőtérkép készült Szegedről. Ennek segítségével azonosították azokat a „forró pontokat”, ahol a legnagyobb szükség van beavatkozásra.
A KÁROLYI UTCAI „ÉLŐ LABORATÓRIUM”
A projekt egyik központi eleme a Károlyi utcai teresedés, amely egy társasházi udvarból alakul át zöld mintaterületté. „Egy társasházi udvaron is tudjuk demonstrálni azt, hogy a hősziget-hatás mérsékelhető” – mondta Nagy Sándor. A területen:
- feltörik a betont és az aszfaltot,
- jelentős zöldfelületet alakítanak ki,
- fákat és pergolát telepítenek,
- ivókutat és pihenőhelyeket hoznak létre.
A cél, hogy a lakók saját környezetükben is lássák: hasonló megoldásokkal otthon is csökkenthető a hőség.
VÍZMEGTARTÁS ÉS „SZIVACS-VÁROS” KONCEPCIÓ
A fejlesztés kulcseleme a csapadékvíz helyben tartása. A burkolat alá épített drénrendszer és szikkasztók biztosítják, hogy a víz ne a csatornába kerüljön, hanem a növények gyökérzónájában maradjon. Ez folyamatos párologtatással hűti a környezetet. „Azt fogjuk mérni, hogy több víz marad-e a talajban, hűsebb lesz-e a tér” – emelte ki az alpolgármester.
FOLYAMATOS KUTATÁS ÉS MÉRÉS
A projekt nem zárul le az építkezéssel. Az SZTE kutatói hosszú távon vizsgálják majd:
- a hőmérséklet változását,
- a talaj víztartalmát,
- a növények állapotát.
3D modellezéssel is elemzik a beavatkozások hatását, így pontos képet kapnak arról, mely megoldások működnek a legjobban.
A PROJEKT ÜZENETE
A fejlesztés túlmutat egyetlen téren vagy utcán. „Hosszú távon tudjuk demonstrálni minden szegedi számára, hogy érdemes otthon is hasonló zöldítéssel mérsékelni ezt a hősziget-hatást” – fogalmazott Nagy Sándor. A cél egyértelmű: megmutatni, hogy tudatos tervezéssel és innovatív megoldásokkal még a legforróbb városi környezet is élhetőbbé tehető
