Le a kalappal: a dobogó legtetején végzett az SZTE ÁJTK csapata az Országos Alkotmánybírósági Szimulációs Versenyen

2022 novemberében, harmadik alkalommal rendezték meg Budapesten az Országos Alkotmánybírósági Szimulációs Versenyt, amelyen a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar hallgatói remekül szerepeltek. A megmérettetésen két csapat is indult, az egyik a dobogó legtetején végzett, a másik különdíjban részesült – osztotta meg a remek hírt az egyetem.

Az ország hat különböző városában tanuló joghallgatók vetették össze tudásukat, első körben tavasszal, az írásbeli fordulón, majd a továbbjutott csapatok novemberben, a szóbeli forduló keretében egy szimulált alkotmánybírósági teljes ülésen.

A LAGJOBB NYOLC KERÜLT A MÁSODIK FORDULÓBA

Az írásbeli fordulón egy alkotmányjogi teszt megírása és több, alkotmányjogi panasz befogadhatóságát vizsgáló jogeset megoldása volt a feladat, aminek az MCC debreceni, miskolci, győri, szegedi, pécsi, illetve budapesti központjai adtak helyet. A legjobb nyolc eredményt elérő csapat a második fordulóban az Alkotmánybíróság által egy előzetesen kiadott, komplex jogeset (alkotmányjogi panaszindítvány) kapcsán határozattervezeteket készített el, amelyeket a döntőben a csapatok képviselői szóban ismertettek, majd formális keretek között megvitattak. A szimulált teljes ülés során az alkotmányjogi érvelés, valamint az együttműködés állt a középpontban, miként a tényleges teljes üléseken is. A szóbeli fordulón az Alkotmánybíróság, az MCC, és az NMHH által delegált bírálóbizottság felelt a verseny szakmai színvonalának felügyeléséért.

KÉT CSAPAT INDULHATOTT SZEGEDRŐL

“A feladat kidolgozása májusban vette kezdetét, akkor kapták meg a csapatok az idei verseny jogesetét, amely alapján egy határozattervezetet kellett írniuk, egy valós mintára. Majd ezeket a szervezők közzétették, a csapatok pedig észrevételeket, úgynevezett feljegyzéseket tehettek rájuk. Az idei jogeset egyébként, nagyon aktuális volt, ugyanis arról szólt, hogy egy édesanya alkotmányjogi panaszt nyújtott be, azért, mert alapjog sértőnek gondolta, hogy az egyes videómegosztó platformokon kampány időszakban, politikai tartalmú reklám jelenik meg. A panasz középpontjában egy kifejezetten gyerekeknek szóló műsor állt, amelyben szintén megjelentek ezek a reklámok, és nem lehetett őket átugrani. Érvelésében az édesanya kiemelte, mindez sérti a szülők gyermekük nevelésének megválasztásához és a gyermekek megfelelő testi, lelki, szellemi fejlődéséhez való jogát” – mesélte Dr. Márki Dávid, az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar Közjogi Intézetének tanársegédje, a csapatok felkészítő tanára, aki kiemelte: a döntőbe a szegedi jogi karról indult, mindhárom csapat bekerült volna, viszont egy jogi kar, maximum csak két csapatot indíthatott el a versenyen.

KÜLÖN FOGLALKOZTAK A CSAPATOKKAL

Dr. Pongó Tamás, az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar Közjogi Intézetének adjunktusa, aki ugyancsak a csapatok felkészítő tanára volt, elmesélte az egyetemnek: a legnehezebb számukra az volt, hogy mind a két csapatot, egyformán jól készítsék fel a versenyre.

“Miután eldőlt, hogy melyik két csapat lesz az, aki elindul az SZTE ÁJTK-ról a döntőn, úgy gondoltuk, az lesz a legjobb, ha mind a két csapatot, külön-külön ugyan, de egy séma alapján készítjük fel a megmérettetésre. Az instrukciókat közösen osztottuk meg velük, ám azt követően mind a két csapattal külön-külön foglalkoztunk, egymástól eltérő időben. A legnehezebb egyébként talán épp ez volt, olyan időpontokat találni, amelyek mindenkinek megfelelnek a felkészítésre. Majd, ahogy haladtunk előre az időben és láttuk, hogy melyik csapat, hogyan próbálja meg, és milyen érvekkel alátámasztva megoldani az említett jogesetet, még nehezebb helyzetbe kerültünk, ugyanis ügyelnünk kellett arra, hogy ne szóljuk el Dáviddal magunkat sem az egyik, sem a másik csapat terveiről. Míg az egyik csapat jártas volt már a versenyben, addig a másik csapatnak teljesen új terep volt mindez” – tette hozzá Dr. Pongó Tamás.

NEHÉZ VOLT A VERSENY

Mészáros Virág, az SZTE ÁJTK harmadéves joghallgatója, a JogÁszok csapat tagja ismertette: számukra nagyon nehéznek bizonyult a verseny. Egyrészt azért, mert nehezen tudták a csapat tagjai összeegyeztetni az időpontokat a felkészülésre, másrészt azért, mert számukra ez egy teljesen új terep volt, így sokkal több munkát és energiát igényelt a kutatómunka is, amely a felkészülésre való feladatok elvégzését segítette. “Nagyon sokszor fordultunk a felkészítő tanárainkhoz, akiknek hálásak vagyunk a türelmükért, és azért az önzetlen segítségért, amit mindvégig nyújtottak. Miután megtaláltuk a vezérfonalat, már sokkal könnyebb volt haladni, a legnagyobb élményt, természetesen, a szimulációs verseny adta, amelyre úgy készültünk, hogy kis papírokra felírtuk azokat az érveket, gondolatokat, amelyekkel az előadó bírót szerettük volna segíteni” – mesélte Virág.

GYAKORNOKI POZÍCIÓHOZ IS JUTHATNAK

Az első helyezést elérő csapat tagjai fejenként 150 ezer forint pénzjutalomban, a második csapat tagjai 120 ezer forintot, a harmadik helyen végzett csapat tagjai pedig 100 ezer forintot vihettek haza fejenként. Emellett a legjobbakat tárgyjutalmakban is részesítették. A legnagyobb ajándék viszont kétségkívül minden évben az Alkotmánybíróság ajánlata, amely arra irányul, hogy a legjobban teljesítő csapat tagjai akár gyakornoki pozíciókat is betölthetnek a versenyt követően az Alkotmánybíróságon. A versenyen részt vett csapatok egytől-egyig színvonalas szakmai munkákat alkottak. Az első három helyezést a Szegedi Tudományegyetem (Magony Gellért, Medvegy Dalma, Barát Konrád, Pap Norbert), a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (Babos Dóra, Frisch Bence, Érdi Gabriella, Herédi Gergő), és a Debreceni Egyetem (Denich Rudolf, Gólya Richárd, Kovács Lili, Révész Béla) csapatai érték el, ebben a sorrendben. Emellett két különdíjat osztottak ki: a legjobb alkotmánybíró különdíjat Matuz Anna (SZTE), az MCC szervezőinek különdíját Rupnik János (ELTE) kapta.