Döntött a kormány: David Pressman bejelentései után Magyarország kilép a Nemzetközi Beruházási Bankból
A tegnapi bejelentés fényében a kormány áttekintette a Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) helyzetét, és arra jutott, hogy a bankban való részvétel értelmetlenné vált, ezért a kormány úgy döntött, hogy visszahívja a bankból a kormányzati delegáltjait – értesült a Világgazdaság.
Mint megírtuk, szerda délután a nemrég Botka Lászlónál járt amerikai nagykövet, David Pressman Budapesten bejelentette, hogy az Egyesült Államok szankciós listára tette a magyarországi központtal működő NBB-t, illetve három vezetőjét. Közülük ketten orosz állampolgárok, egy pedig magyar: Laszlóczki Imre, a bank alelnöke.
TÖBB MINT 50 INTÉZMÉNYRE ÉS SZEMÉLYRE VETETTEK KI SZANKCIÓT
A diplomata arról beszélt, hogy az Egyesült Államok több mint ötven intézményre (köztük az NBB-re) és személyre vetett ki szankciókat, mert véleményük szerint „Oroszország pártját fogják”. A szankciókkal akarják elérni, hogy Oroszország kevésbé férjen hozzá a nemzetközi pénzügyi rendszerekhez. Mint mondta, hogy az USA nem ért egyet azzal, hogy „Magyarország vendégül látja” a pénzintézetet, amelynek vezető tisztviselői diplomatakiváltságokkal rendelkeznek. Ez szerinte olyan probléma, amelyet muszáj megoldani. Azt is leszögezte, hogy az USA fontos szövetségesének tekinti Magyarországot, és konstruktív kapcsolatot kíván fenntartani vele.
A lap információi szerint a kormány megvizsgálta az NBB körüli kérdéseket, és arra a döntésre jutott, hogy nem képviselteti tovább magát a nemzetközi pénzintézetben.
MINDEN, AMIT ÉRDEMES TUDNI AZ NBB-RŐL
Az 1970-es alapítású NBB eredetileg a KGST-országok bankja volt, és a tagországok vállalatait hitelezte. A jelenlegi fő tevékenységei szerint kis- és középvállalkozásokat támogat a bank tagországaiban, valamint a társadalmilag jelentős infrastrukturális projektek finanszírozásában vesz részt. Az NBB székhelye 2019 óta Budapesten van. Ennek előzménye, hogy 2018 végén a kormányzótanácsi ülésén a tagállamok egyhangúlag támogatták a költözést. Magyarország még 2014 októberében írt alá egyetértési nyilatkozatot az NBB-tagságának tervezett megújításáról, miután a bank tevékenysége a 2010-es évek elején a modern nemzetközi normákhoz igazodva gyökeresen átalakult.
Ezt bizonyítja, hogy az NBB az ENSZ-nél multilaterális kormányközi fejlesztési bankként bejegyzett intézmény, amelynek célja a társadalmi és gazdasági fejlesztés, a jólét és a gazdasági együttműködés elősegítése a tagállamokban. Az orosz és a magyar fél új kormányközi megállapodás keretében átdolgozták a bank alapítását és működését szabályozó dokumentumokat is. Az akkori tájékoztatás szerint új alapokra helyezett bank céljai, működési stratégiája és hitelezési mechanizmusa egybevágott a magyar nemzetgazdaság fejlesztésére kidolgozott elképzelésekkel, és illeszkedett a keleti nyitás politikájához.
MIÉRT VOLTUNK TAGOK?
A Világgazdaság szerint az NBB legnagyobb tulajdonosa jelen állás szerint Oroszország 45,44 százalékkal, majd Magyarország következik 25,27 százalékkal. Kuba részesedése 2,83 százalék, Mongóliáé 1,8 százalék, Vietnámé pedig 1,26 százalék. Egészen a közelmúltig Csehország és Szlovákia is tagja volt a nemzetközi pénzintézetnek, Bulgária és Románia jelenleg is tag, igaz, a napvilágot látott hírek szerint a bolgárok augusztus 15-től megszüntetik a részvényesi tagságukat. Mindenesetre a régiós országok tagságának oka – így a magyar jelenlété is – egészen egyszerű: az NBB Kelet-Közép Európában elvitathatatlanul fontos szerepet játszott. Ezért volt tagja Magyarország is. Csakhogy az orosz–ukrán háború kitörése óta, az arra válaszul adott nyugati szankciók miatt az NBB-t a fizetésképtelenség veszélye fenyegeti, arról lehetett hallani, hogy legkésőbb 2023 májusában kénytelen lesz átstrukturálni a kötvényeit. Így pedig nem volt értelme fenntartani a magyar jelenlétet.
