Több mint 2400-an vallották magukat szkítának a népszámláláson – bevallásuk szerint az anyanyelvük is az
A legutóbbi népszámláláson 2439-en állították azt magukról, hogy szkíta az anyanyelvük és családi körben is ezt használják – derült ki a KSH hivatalosan nem elismert nemzetiségekre vonatkozó listájából, melyet a hvg.hu kért ki a statisztikai hivataltól.
Ebből kiderült, hogy 11 592-en vallják magukat kínainak itthon, míg az oroszok 11 127-en, a törökök 2736-an vannak. Őket követik nem sokkal lemaradva a szkíták, de hun anyanyelvűek is önbevallás alapján 345-en vannak. Mindez azért különleges, mert sem a szkíta, sem a hun nyelv nem maradt fent, csupán néhány hitelesnek tekinthető kifejezést ismerünk. Márpedig szkítául vagy hunul kommunikálni szavak híján aligha lehetséges.
ALÁÍRÁSGYŰJTÉS IS VOLT
Nem sok kellett hozzá, hogy Magyarországon a szkíták is hivatalosan elismert népcsoporttá váljanak: Pócs Alfréd egri önkormányzati képviselő, a gyöngyösi kórház kirúgott orvosa aláírásgyűjtést indított, aminek az volt a célja, hogy kérelmezhessék: hivatalosan is nemzetiséggé nyilvánítsa őket az Országgyűlés. Ehhez 1000 aláírás összegyűjtése volt az első feltétel, 1371 jött össze.
Végül az Országgyűlés elé került a kérdés, amely a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása alapján végül nem adta meg a nemzetiségi státuszt a szkítáknak. Az Akadémia állásfoglalása szerint szkíták már vagy kétezer éve nem léteznek, és az is kifejezetten furcsa, hogy 2439-en úgy gondolják, szkítául kommunikálnak otthon.
