Katódgyárat akart a kisteleki önkormányzat, de továbbra is keresik a kiajánlásokkal azokat a cégeket, amelyek a városba települnének

“Tájékoztatom, hogy az önkormányzat nem rendelkezik szakértelemmel ezen fogalom meghatározásában, emiatt nem tekinthető adatgazdának. Ezen kérdésben szereplő adatok nem minősülnek közérdekű adatnak” – ezt a választ Kistelek polgármestere adta arra a közérdekű adatigénylésre, amelyben egy magánszemély arról érdeklődött: a katódgyártás akkumulátoripari tevékenység-e?

A kérdező azt próbálta kideríteni, hogyan áll a katódgyár ügye, melyet tavaly az egész térség számára óriási jelentőségű beruházásként harangozott be a városvezető.

ZÖLD AKKUMULÁTOR – JÓ VAGY NEM JÓ?

A 24.hu most arról cikkezett, hogy az elmúlt egy évben nem mindenki tudott kiigazodni azokon a nyilatkozatokon, amelyeket Nagy Sándor tett: a polgármester ugyanis beszélt arról, hogy az 500 milliárdos ajánlattal jelentkező távol-keleti befektető a „jövő leginnovatívabb és legfentarthatóbb” területét jelentő „zöld akkumulátorainak” részelemeit gyártaná a Szeged vonzáskörzetéhez tartozó kisvárosban, később viszont arról posztolt, hogy ő és a testület is elzárkózik az akkumulátoriparból érkező megkeresésektől.

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ZÖLD UTAT ADOTT

A lap azt írja, hogy az önkormányzat nagyjából egy éve kezdte meg a Kistelek határában lévő 12 hektáros terület értékesítését. A polgármester akkor a képviselőknek annyit árult el, hogy a miskolci Európa-Center-Miskolc Kft.-vel (ECM) tárgyalt, mely egy „kínai-koreai befektető” számára keres megfelelő helyet. Később a lapnak azt mondta, hogy a közelebbről meg nem nevezett befektető a Mercedes és BMW beszállítója lesz, és akkumulátor-részegységeket készít majd a német autógyártók számára.

A képviselő-testület egyetlen ellenszavazattal megadta az engedélyt a település mellett kialakított ipari terület értékesítésére, így a polgármester hamarosan aláírta az ECM-mel az előszerződést.

Miután azonban a kormány által szorgalmazott akkumulátoripari beruházások az ország számos településén komoly tiltakozásokat váltottak ki, Kisteleken is óvatosabb lett a kommunikáció.

KÉT BERUHÁZÁS IS VOLT KILÁTÁSBAN

Nagy a város honlapján tett közzé egy magyarázó írást, amelynek ugyan az volt a címe, hogy „Ellehetetlenülhet az 500 milliárd forintos zöld beruházást célzó, akkumulátor-részegységet gyártó beruházás”, de a cikkben az is olvasható, hogy a HIPA, azaz a Nemzeti Befektetési Ügynökség által országosan kiajánlott 21 lehetséges helyszín közül továbbra is Kistelek áll az első helyen. Sőt, a színfalak mögött nem is egy, hanem két lehetséges óriásberuházásról folynak egyeztetések.

• Az egyik egy „kínai érdekeltségű”, akkurészegységgyár, amely nagyjából 1,2 milliárd euró (450 milliárd forint körüli) költségű beruházással kereste meg várost a HIPA-n, illetve az ECM Kft.-n keresztül. A polgármester azt állította, az itteni „gyártás nem tekintendő akkumulátor-gyártásnak”, mert „a gödi vagy a debreceni üzemektől eltérően az akkumulátor-anyagok és részelemek vertikálisan integrált gyártása történne.” Ezek lennének a már említett „zöld akkumulátorok”.
• A másik érdeklődő „egy kínai-koreai érdekeltségű cég”, amely „pozitív elektródot (katódot) gyártana zöld akkumulátorokhoz, nulla környezetkárosító hatás, kibocsátás mellett, egy mezőgazdasági vállalkozásnál kisebb vízigénnyel.” Ez a cég hozná az 500 milliárd forintot az induláshoz, és ha beindulna a gyártás, Nagy Sándor szerint éves szinten 600 millió és egymilliárd forint közötti iparűzési adót fizetne a városnak.

A polgármester, miután elsorolta a „zöld” akkumulátoros beruházásoknak a várható pozitív pénzügyi hatásait, azt is hozzátette, hogy nem kell tartani attól, hogy túl gyors döntés születik az ügyben, mert az ipari területekre az MVM a beruházó által elvárt két és fél év helyett csak hosszabb időintervallumra vállalja az elektromos hálózat kapacitásbővítését, így egyelőre nincsenek meg a szükséges infrastrukturális feltételek a gyáralapításhoz.

A SZERZŐDÉST NEM VÉGLEGESÍTETTÉK, DE NEM IS BONTOTTÁK FEL

Nagy Sándor tavaly ősszel – „miután „ismét több hír jelent meg egy esetleges akkumulátorgyárral kapcsolatban” – a város Facebook-oldalán azt üzente a helyieknek: “városunk képviselő-testülete hónapokkal ezelőtt döntött már ebben a témában, mely szerint elzárkózik a település az ilyen típusú megkereséstől.”

Miután a polgármester politikai hangulatkeltésnek titulálta a lehetséges akkumulátorgyárról szóló híreket, a leendő szegedi BYD-gyár terveivel kapcsolatos információk felfejtésével próbálkozó magánszemély, Kármán Balázs a kisteleki önkormányzatnak is beadott közérdekű adatigénylést. A polgármester válaszából az derült ki, hogy a 12 hektáros ipari területre kötött szerződést még mindig nem véglegesítették, de nem is bontották fel.

Kármán arra is kíváncsi volt, miért nyilatkozott úgy a polgármester, mintha a katódgyártásnak és magának a katódnak nem lenne köze az akkumulátorgyártáshoz. Azokra a kérdésekre, amelyekben ezeknek a fogalmaknak a meghatározását kérte, rendre az volt a válasz, hogy azokhoz az önkormányzat nem rendelkezik szakértelemmel.

A GYÁRTÓNAK NEM FELEL MEG A TERÜLET, MERT AZ MVM LASSÚ

Arról, hogy hogyan áll a kisteleki ipari terület kiadása, a 24.hu is megkérdezte Nagy Sándort. A polgármester közölte, hogy számos érdeklődő volt, köztük egy ventilátorgyár és egy élelmiszer-ipari cég. De továbbra is keresik a kiajánlásokkal azokat a cégeket, amelyek Kistelekre települnének. Nagy a kérdésre is azt állította, hogy az akkumulátoros részegységeket gyártó érdeklődőknek az elektromos kapacitásbővítés lassúsága miatt a terület nem felelt meg.

MI AZ A KATÓD?

A katód az akkumulátor pozitív elektródája, amelyen keresztül felhasználható a kémiai úton eltárolt elektromos energia. A gyártásához mérgező anyagokat használnak, ezért a cégeknek szigorú szabályokat kell betartani, hogy megkíméljék a környezetet.