Szegedi büszkeség: Detre László-díjjal ismerték el Dr. Szalai Tamást, az SZTE asztrofizikusát

A szupernóva-robbanások és a környezetükben zajló porképződési folyamatok vizsgálatáért, illetve – ezzel összefüggésben – a James Webb-űrtávcső eddig mintegy 210 órányi mérési idejének elnyerésében való közreműködéséért az Eötvös Loránd Fizikai Társulat (ELFT) Detre László-díjjal ismerte el Dr. Szalai Tamást, az SZTE TTIK Kísérleti Fizikai Tanszékének egyetemi docensét.

Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat azoknak ítéli oda a Detre László-díjat, akik a csillagászatban, valamint bolygónkkal és annak kozmikus környezetével foglalkozó fizikai kutatások területén jelentős nemzetközi visszhangot kiváltó kiemelkedő eredményeket értek el – írja az egyetem.

NAGYON BÜSZKE AZ ELISMERÉSRE

„Nagyon büszke vagyok erre az elismerésre. Ezt a szakmai díjat azok a kutatók kaphatják meg, akik csillagászati, asztrofizikai vagy bolygókutatással kapcsolatos témákban tevékenykednek és pályájuk köztes szakaszában járnak. Tehát, aki már doktori címmel rendelkezik, de még nem érte el szakmája csúcsát, így az akadémiai doktori cím, vagy egyetemi tanári fokozat megszerzése előtt áll. Ezért ez egy kicsit motiváló díj is, de megnézve azok névsorát, akik előttem már részesültek ebben az elismerésben, hatalmas megtiszteltetés ehhez a társasághoz tartozni” – fogalmazott Dr. Szalai Tamás.

HATALMAS ÉRDEKLŐDÉS VOLT AZ ŰRTÁVCSŐ IRÁNT

A James Webb-űrtávcső 2021. december 25-én indult el, de az első tudományos mérési ciklus csak jó pár hónappal később, 2022 nyarán kezdődhetett. Ezt megelőzően viszont szakmai oldalról már nagyon komoly előkészületeket kellett a kutatóknak tenniük. A tudományos közösség számára már jóval korábban, 2020-ban kiírták az első pályázati lehetőségeket, tehát már akkor alaposan végig kellett gondolniuk, hogy milyen témában szeretnének pályázni, milyen módon szeretnének méréseket végezni, valamint milyen tudományos eredményeket remélnek az egyes mérésektől.

„Mindezt tényleg nagyon komolyan kellett venni, hiszen hatalmas érdeklődés volt az űrtávcső iránt. Nem vitás, minden csillagász szerte a világban szeretne mérni ezzel az eszközzel, viszont a mérési idő véges. Ennek megfelelően általában 8-10-szeres túljelentkezés van a mérési időkre. Ezért mindenképpen csak olyan tudományos programokkal volt érdemes már a kezdetektől fogva jelentkezni, amelyek bizonyítottan megérdemlik azt, hogy egy 10 milliárd dolláros eszközzel akár csak néhány órát áldozzanak ezekre a mérési időből. Az is fontos szempont volt, hogy a vizsgálatokat követően olyan kérdésekre kapjanak válaszokat, amelyek nem csak egy nagyon szűk kutatói közösség számára lehetnek érdekesek, hanem akár szélesebb körben, a tudomány iránt érdeklődő emberek fantáziáját is megmozgatják” – részletezte a szegedi kutató.

VANNAK OLYAN TÉMÁK, AMIK PRIORITÁST ÉLVEZTEK

Hozzátette, vannak olyan témák, amelyek jellegükből adódóan eleve prioritást élveztek a távcsőidő kiosztásakor. Hiszen mindenki kíváncsi arra, hogy van-e valahol élet a Földön kívül, van-e olyan bolygó a közeli csillagrendszerekben, amely esetleg lakható, vagy lakott. De sokak fantáziáját megmozgatják azok a nagy kérdések is, hogy hogyan alakult ki az Univerzum, illetve az első galaxisok, vagy, hogy miért vannak gigantikus fekete lyukak a galaxisok közepén. Az ilyen jellegű programok részben automatikusan, de legalábbis jó eséllyel mindenképp helyet kaptak és kapnak a James Webb-űrtávcső mérési palettáján.

SZUPERNÓVA-ROBBANÁSOKAT VIZSGÁLTAK

“Ebbe a körbe próbáltunk mi is bekerülni egy olyan témával, ami elsőre talán nem tűnik általános értelemben ennyire perspektivikusnak, de kimondottan jól illeszkedik az infravörös Webb-űrtávcső mérési lehetőségeihez. Vizsgálataink során az úgynevezett szupernóva-robbanásokkal foglalkozunk, konkrétabban arra a kérdésre keressük a választ, hogy milyen kapcsolat van a csillagrobbanások és a kozmikus porszemcsék keletkezése között. Miért érdekes ez? Azért, mert tudjuk, hogy a Világegyetemben rengeteg por van, ezek a porszemcsék pedig nagyon fontos szerepet játszanak a bolygók kialakulásában. Tehát az, hogy a Föld 4,5 milliárd évvel ezelőtt létrejöhetett a ma ismert formájában, annak köszönhető, hogy ezek a nagyon apró, milliméternél is jóval kisebb porszemcsedarabok elkezdtek összeállni egy egyre nagyobb testté. Azt viszont, hogy ezek a porszemcsék eredetileg honnan kerültek a születőben lévő Naprendszerbe, még nem igazán tudjuk. Ez egy nagyon hosszú ideje tartó vizsgálati folyamat. Jó néhányunknak az a meggyőződése, hogy a csillagrobbanások során nagy mennyiségben porszemcsék termelődnek, ráadásul ezeket a porszemcséket a nagyon nagy sebességgel és energiával szétlökődő csillaganyag még el is tudja juttatni a galaxisok távolabbi pontjaiba, ez pedig elősegítheti az új generációs bolygók kialakulását” – magyarázta Dr. Szalai Tamás.

A FOLYAMATNAK MÉG KORÁNTSINCS VÉGE

Nagy örömükre sikerült is megszerezniük a kért mérési idő nagy részét. A neheze azonban csak ezután következett: a mérések elvégzése, az adatok kiértékelése, az eredmények értelmezése és vizsgálata a megfelelő fizikai modellekkel. Végül mindezt szakmai tanulmányokban és konferenciaanyagokban kell összefoglalni. Ahogy Dr. Szalai Tamás elárulta, a folyamatnak még koránt sincs vége, de már most is hatalmas és ígéretes eredményekkel kecsegtető mérési adatcsomag áll a rendelkezésükre. „Ennek egy részét már teljes mértékben feldolgoztuk és publikáltuk, ugyanakkor még bőven vannak publikálásra váró eredményeink. Jelenleg is ezen dolgozunk” – avatott be a folyamatokba a szegedi kutató. Hozzátette, munkájukat még izgalmasabbá teszi, hogy az egész nemzetközi színtéren zajlik. Nagyjából öt éve napi szinten online kapcsolatban vannak a világ csúcsegyetemeinek – többek között a Caltech, a Berkeley, az Arizonai Egyetem, a Princeton Egyetem és a Genti Egyetem – vezető professzoraival és kutatóival.

MÉG MINDIG DOLGOZNAK EGYES EREDMÉNYEKEN

Dr. Szalai Tamás elmondta, még most is dolgoznak olyan, eddig nem publikált eredményeken, amelyek a legelső, 2022-2023-as mérési ciklusban születtek. Erre azért van szükség, mert nem mindig teljesen egyértelmű, hogy mire utalnak az adatok, ezért ilyenkor utólagos ellenőrzésekre van szükség. Ezek a vizsgálatok sokszor hosszabb folyamatot jelentenek, ugyanakkor eddig is tucatnyi rangos (Q1/D1 besorolású) szakcikkük megjelent már a témában, amellyel a kutatócsoport jelentősen hozzájárult a Szegedi Tudományegyetem publikációs teljesítményéhez.

Fotók: Kovács-Jerney Ádám