A vallásszabadság napja alkalmából tartottak ünnepi istentiszteletet kedden este Kolozsváron, ahol a Magyar Unitárius Egyház által alapított János Zsigmond-díjat is átadták. A kitüntetést idén a Szegedi Tudományegyetem emeritus professzora, Balázs Mihály vehette át.
Az erdélyi város belvárosi unitárius templomában tartott ünnepi alkalmon az erdélyi országgyűlés 1568. január 13-án Tordán hozott határozatára emlékeztek, amely Európában elsőként rögzítette törvényben a lelkiismereti és a vallásszabadsághoz való jogot.
KELEMEN HUNOR MONDOTT ÜNNEPI BESZÉDET
Ünnepi beszédet Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke mondott, aki kiemelte, hogy a tordai ediktum “szembenézett azzal, hogy az Istenbe vetett hit közös, de formája változó”, és hogy ezt nem lehet hatalmi eszközökkel irányítani, és nem is kell. Hangsúlyozta: a tordai országgyűlés bátor politikai döntés hozott, mert korlátot szabott a hatalomnak. Kimondta, hogy van egy tér, ahova az államnak nem kell belépnie.
Az istentiszteleten a magyar és a román történelmi egyházak képviselői mellett a buddhista és a muszlim vallás képviselői is imát mondtak, majd Mátéfi Timea énlaki és Solymosi Alpár csíkszeredai unitárius lelkész prédikált.
JÁNOS ZSIGMOND-DÍJAT KAPOTT AZ SZTE PROFESSZORA
Az ünnepségen a Magyar Unitárius Egyház által alapított János Zsigmond-díjat is átadták. A kitüntetést Balázs Mihály irodalomtörténész, a Szegedi Tudományegyetem emeritus professzora vehette át. A díjazottat Kovács Sándor, a Protestáns Teológiai Intézet rektora méltatta. Mint elhangzott, a díjazott tudományos életműve irányadó az erdélyi antitrinitarizmus, a 16-17. századi vallási tolerancia és az unitárius eszmetörténet kutatásában, ugyanakkor iskolateremtő munkásságával megmutatta nemzedékek számára, hogy “múltunkat a maga bonyolultságában érdemes ismernünk”. Balázs Mihály kijelentette, hogy nem unitáriusként és nem erdélyi emberként a kutatói közössége nevében veszi át az egyetlen unitárius fejedelemről elnevezett díjat.
Az istentisztelet Dávid Ferenc szobránál zárult, ahol Farkas Emőd főgondnok mondott beszédet. Rámutatott: a vallásszabadság nem magától értetődő, hanem folyamatosan újraértelmezett felelősség, “élő gyakorlat, mely csak addig létezik, amíg nap nap után élünk vele”. Az ünnepség az egyházalapító unitárius püspök szobrának megkoszorúzásával zárult – írja az MTI.
