Innováció Szegeden! Az AI-alapú oktatási platformot először az SZTE bölcsészkarán tesztelik

A jobb teljesítmény és a tanult adatok hosszú távú megőrzése érdekében fejlesztette ki a Szegedi Tudományegyetem kutatócsoportja a RECOG era elnevezésű, AI-alapú oktatási platformot. Az emlékezeti előhíváson és a tudásformák megkülönböztetésén alapuló rendszert elsőként a kutatás-fejlesztést vezető Prof. Dr. Racsmány Mihály kezdte el alkalmazni a pszichológia szakos hallgatók egyik kurzusán.

Megtelt a bölcsészkar Auditorium Maximum terme az elsőéves pszichológushallgatókkal, akik a kísérleti pszichológiával kapcsolatos előadásra érkeztek. Ők voltak az elsők, akik a Racsmány Mihály szakmai vezetésével kifejlesztett és az SZTE innovációjaként számon tartott applikációt tesztelhették. Az „oktatási ökoszisztéma” – ahogyan az MTA doktora egy korábbi interjúban fogalmazott – egyik vége egy szoftver, amelyet az oktató használ, másik végpontja pedig egy, a mai fiatalok számára könnyen elérhető telefonos alkalmazás. Az applikációt magán az órán vagy akár azon kívül is használhatja a hallgató, amikor például „házi feladat” teljesít.

A „PAPÍR” NEM GARANCIA

Racsmány Mihály szerint komoly piaci rés mutatkozott a tekintetben, hogy hogyan lehet az iskolában megszerzett tudást hosszú távon is megőrizni. Mint elmondta, az Egyesült Államokban egyre több nagyvállalat kezdte el megkérdőjelezni az egyetemi diplomák értékét, miután kiderült: az elit intézményekben végzett hallgatók évekkel később alig emlékeznek a megtanult információkra.

Ahogy fogalmazott, a mai tanítási módszertanok legfeljebb arra jók, hogy felkeltsék a diák figyelmét, de annak fenntartására és az információk hatékony átadására – hogy azok később is megmaradjanak – már nem alkalmasak. Amikor a diákok jegyzetelnek, színekkel emelnek ki maguknak mondatokat vagy épp többször újraolvassák a tananyagot, az emlékezeti előhívás valójában nem működik. Mindezek által csak felszínes tudást szereznek, amely az oktató szerint a másnapi vizsgára ugyan jó lehet, de biztos, hogy két nap múlva a gyakorlatban már nem lesz mozgósítható.

KÉSZSÉGFEJLESZTÉS HÁTTÉRTUDÁS NÉLKÜL? KIZÁRT!

További problémát jelent az is, ha a diáknak nincs háttértudása az adott témáról. A kutató szerint a mai pedagógiai elvnek, miszerint „készséget kell tanítani”, a legnagyobb hátulütője az, hogy a készségeket alapvető ismeretek nélkül akarják fejleszteni – ez azonban bizonyítottan nem lehetséges.

A hallgatók ízelítőt is kaphattak ebből egy rövid kísérlet erejéig. A kivetítőn hat darab betűhármas villant fel, amelyeknek nem volt jelentése. A diákok feladata az volt, hogy jegyezzék meg ezt a hat kombinációt, és írják le azokat a helyes sorrendben, amint azok eltűnnek a képernyőről. A második körben ez a hat szócska ugyanazokból a betűkből tevődött össze, mint az első körben, azonban a szavakban különböző cégek neveit ismerhették fel a jelenlévők. A kérdésre, hogy kinek melyik körben sikerült több szót helyes sorrendben leírnia, egyértelmű volt a válasz.

Mivel a cégek neveivel nap mint nap találkozunk, így azok kapcsán rendelkezünk egyfajta háttértudással, egy rendszerrel, amelyekbe a hárombetűs szócskák beilleszthetők, azaz megjegyezhetőek – hangzott el a magyarázat. Ha a tanulás során sok, számunkra ismeretlen információval találkozunk, amely nem tud valamilyen már meglévő tudáshoz csatlakozni, megjelenik a kognitív túlterhelődés jelensége. A túlterhelődés és az azután szinte azonnal jelentkező „elkalandozás” valószínűleg mindenki számára ismerős jelenség a tanórákról.

„BUKTATÓS” ÉS KÖNNYŰ TÁRGYAK

Ezt a kérdést tette fel a kutató a hallgatóknak. Mint elmondta, sokszor előfordul, hogy az órákon más típusú információkat tanítanak meg, mint amilyeneket aztán a vizsgán visszakérdeznek. Egy tananyag ugyanis sokféle tudásformából épül fel – tények, fogalmak, műveletek váltják egymást –, és ezeket a tudásformákat az oktatók önkéntelenül is aránytalanul vegyíthetik össze, amikor a vizsgateszt összeállítására kerül a sor.

Tegyük fel, hogy a tananyag csak 5 százaléka művelet, a hallgató pedig – érthető módon – a maradék 95 százaléknyi információra fordítja a legtöbb figyelmet a tanulás során. Végül azzal szembesül, hogy a vizsgakérdések nagy része arról az 5 százaléknyi műveleti részről szól. A kudarc szinte garantált.

HOSSZÚ TÁVÚ EMLÉKEZET ÉS FLUID INTELLIGENCIA

Az SZTE-n kifejlesztett módszer az úgynevezett recogokra épít. A recog egy olyan egység, amely stimulálja a tanuló memóriáját, és eléri azt, hogy az ismételt előhívási körökön keresztül valódi, rendszerezett tudás épüljön fel, amely később aktív módon is hasznosítható, előhívható.

Egy recog tehát egy kognitív műveletet rejtő kérdésből, válaszlehetőségekből, egy a válaszra rávezető segítségből (vagy angolul hintből) és végül egy magyarázatból áll, amelyből megtudhatjuk, miért az a jó válasz, ami. Az idő előrehaladtával egyre többször találkozunk az adott információval, csak épp különböző kognitív műveletekkel vegyítve, más-más kontextusban. Minden egyes ismétlésnél a felejtés folyamata „visszafordul” és a megmaradt információk mennyisége alkalomról alkalomra egyre több lesz.

A mesterséges intelligencia által kidolgozott kérdések nem random követik egymást, hanem egy rendszerezett tudás elsajátítását teszik lehetővé, miközben a szoftver arra is „odafigyel”, hogy a tananyagban megjelenő különböző tudásformák arányosan szerepeljenek (ezek százalékos megoszlása is látható a platformon).

HOGYAN MŰKÖDIK?

A platform nem bonyolultabb a már piacon lévő oktatási felületeknél, sőt. Ahogyan az órán az oktató kivetítőjén is láthatta a hallgatóság, a tanár számára is csak néhány kattintás szükséges, hogy elindítsa az óra tananyagához kapcsolódó „RECOG-sorozatot”. Miután a hallgatók megadták a válaszokat a kérdésekre, az eredményeiket egyéni és csoportszinten is meg tudtuk nézni – utóbbi akár a tudásformák alapján is elemezhető. Az oktató két óra között is ki tud küldeni kérdéssort a csoportnak vagy akár vizsgát is hirdethet a platformon.

Az AI-alapú működésnek köszönhetően a tananyagok elkészítése egyszerű: a felhasználó könyveket és saját jegyzeteket, előadásokat is feltölthet az oldalra, amelyekből a mesterséges intelligencia készíti el a kérdéssort. A saját tesztek mellett előre elkészített, a közoktatásban hasznosítható tananyagok is megvásárolhatók a „piactéren”.

SEGÍTSÉG AZ OKTATÓKNAK

Racsmány Mihály szerint a RECOG era minden olyan ismeretet összegez, amelyet ma, a memóriakutatások eredményeiből tudni lehet. A hallgatók láthatóan örömmel használták az alkalmazást, amelynek oka lehet az is, hogy ezúttal a két technológia egy izgalmas és hasznos formában egyesül.

A RECOG era az Andorid és az iOS rendszerből, illetve webes felületről is elérhető.

Felhasznált forrás:
Racsmány Mihály (2025). Hogyan menti meg a pszichológia az AI-támogatott oktatást? Mindennapi Pszichológia, 2025/4. szám, pp. 22-25.