Ahogy arról a Szeged365.hu oldalán részletesen beszámoltunk, május 8-án a szegedi Bertalan hídon egy AMG-Mercedes villanyoszlopnak csapódott. Az autó darabokra szakadt, egyik utasa meghalt, a másik kirepült a járműből. Az eset nem egyedi: az elmúlt években több halálos, extrém gyorshajtással összefüggő baleset történt Magyarországon. Erre utalt Vitézy Dávid is bizottsági meghallgatásán, amikor a notórius gyorshajtók elleni szigorúbb fellépést sürgette.
A gyorshajtásból eredő balesetek rendszeresen nagy médiavisszhangot kapnak, mégsem csökkent érdemben a veszélyes száguldozás. Az utóbbi években több súlyos ügy is országos figyelmet kapott: 2017-ben M. Richárd okozott halálos balesetet a Dózsa György úton, 2023-ban az Árpád hídon halt meg egy kerékpáros egy nagy sebességgel közlekedő Mercedes miatt, idén pedig Győrben és Szegeden történt halálos baleset száguldó autók miatt – sorolja a Telex.
KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI SZEMLÉLETVÁLTÁS
Vitézy szerint Magyarországon régóta szükség lenne közlekedésbiztonsági szemléletváltásra. Az országban egymillió lakosra 52 halálos közúti baleseti áldozat jut, ami meghaladja az EU 45-ös átlagát. Példaként Ausztriát említette, ahol súlyos esetekben elkobozhatják a gyorshajtók autóit. Szerinte különbséget kellene tenni a kisebb gyorshajtások és az extrém száguldozás között, emellett át kellene alakítani a sebességmérést és korszerűsíteni a KRESZ-t.
ÁTLAGSEBESSÉG-ELLENŐRZÉS
Major Róbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezetője a Telex beszámolója szerint elmondta: szakmai konszenzus van arról, hogy hatékonyabb szankciókra és új ellenőrzési módszerekre van szükség. Kiemelte az átlagsebesség-ellenőrzés bevezetését, amely egy útszakasz elején és végén rögzíti az autók áthaladási idejét, majd kiszámolja az átlagsebességet. A rendszer nehezebben kijátszható, mint a hagyományos traffipaxok, és több országban bizonyítottan csökkentette a súlyos balesetek számát.
TÚL MEGENGEDŐ A JELENLEGI SZABÁLYOZÁS
Major szerint a jelenlegi szabályozás túl megengedő: lakott területen például sok esetben csak 65 km/óra felett jár automatikus bírság. A szakértő alacsonyabb büntetési küszöböket, több traffipaxot és fokozatosan szigorodó bírságrendszert javasol. Az elképzelés szerint az ismétlődő gyorshajtók egyre magasabb pénzbüntetést kapnának, a kirívó eseteket pedig akár közlekedési bűncselekményként kezelnék.
AUTÓKOBZÁS LEHETŐSÉGE EXTRÉM ESETBEN
Felmerült az autóelkobzás lehetősége is az extrém gyorshajtók esetében, illetve a kezdő vezetőkre vonatkozó szigorítások bevezetése. Ilyen lehetne például, hogy fiatal sofőrök egy ideig ne vezethessenek nagy teljesítményű autót.
Major szerint a legsúlyosabb esetekben a jelenleginél szigorúbb jogi minősítésre lenne szükség. A kirívó gyorshajtással okozott baleseteket bizonyos esetekben nem gondatlan balesetokozásként, hanem közúti veszélyeztetésként kellene kezelni, ami súlyosabb büntetést vonhat maga után.
VISSZAESŐ GYORSHAJTÓK KÉRDÉSE
A szakértők szerint ugyanakkor a probléma nemcsak jogi, hanem társadalmi és pszichológiai kérdés is. Az utánképzéseket vezető Papp Endre tapasztalata szerint sok visszaeső gyorshajtó nem mutat valódi megbánást. Többen figyelemfelkeltésre, elismerésért vagy feszültséglevezetés miatt használják a veszélyes vezetést, különösen nagy teljesítményű autókkal. Az utánképzéseken gyakran kiderül, hogy a szabályszegések mögött személyes frusztrációk, gyenge szociális kapcsolatok vagy feldolgozatlan traumák állnak.
A szakemberek szerint a közlekedésbiztonság javításához egyszerre lenne szükség szigorúbb ellenőrzésre, hatékonyabb szankciókra, korszerűbb szabályozásra és szemléletváltásra.
