Négy alkotmánybírót érintene a 70 éves korhatár, amely korábban is része volt a magyar jogrendnek

Ahogy arról korábban a Szeged365.hu oldalán beszámoltunk, Magyar Péter június 22-én (hétfőn) a Parlamentben jelentette be, hogy a Tisza Párt elindítja a „Tisztító Tűz” elnevezésű programot, amelynek részeként visszaállítanák az alkotmánybírókra vonatkozó 70 éves felső korhatárt. A politikus szerint a változtatás az igazságszolgáltatási rendszer átalakításának egyik eleme lenne. A javaslat elfogadása esetén több jelenlegi alkotmánybíró megbízatása is megszűnne, köztük az Alkotmánybíróság elnökéé, Polt Péteré.

Az alkotmánybírókra vonatkozó 70 éves felső korhatár nem lenne új szabály Magyarországon. A rendszerváltást követően elfogadott, 1989-es alkotmánybírósági törvény értelmében az Alkotmánybíróság tagjának megbízatása a 70. életév betöltésével megszűnt, az érintett bíró pedig nyugállományba vonult. Ez a rendelkezés több mint két évtizeden keresztül a magyar alkotmányos rendszer részét képezte.

MI VÁLTOZOTT AZ ÚJ ALAPTÖRVÉNY IDŐSZAKÁBAN?

A 2011-ben elfogadott új alkotmánybírósági törvény még fenntartotta a 70 éves korhatárt, vagyis az alkotmánybírók megbízatása továbbra is megszűnt a hetvenedik életév betöltésével. A szabályozást azonban 2013-ban módosították, és eltörölték az életkori korlátozást. Ettől kezdve az alkotmánybírók a teljes, tizenkét évre szóló mandátumukat kitölthették, függetlenül attól, hogy időközben betöltötték-e a 70. életévüket.

KIKET ÉRINTHETNE A VÁLTOZTATÁS?

Az Alkotmánybíróság honlapján közzétett életrajzok alapján jelenleg több olyan alkotmánybíró is tagja a testületnek, aki már betöltötte a 70. életévét. Közéjük tartozik Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, valamint Haszonicsné Ádám Mária, Juhász Miklós és Lomnici Zoltán alkotmánybíró. Amennyiben a korábbi szabályozást visszaállítanák, az nem csupán elvi jelentőségű alkotmányjogi változást jelentene, hanem közvetlenül befolyásolhatná a testület összetételét is.