- Hirdetés -
- Hirdetés -
Mindenmás

Drága mulatság, ha valaki elcsúszik az ingatlanunk előtti járdán

- Hirdetés -

Alighanem mindenki imitált már korcsolyázást a jégen, akár egyszerű, hétköznapi cipőben is, korcsolya nélkül. Ha máshogy nem, gyerekként biztosan. Nevetés, szórakozás, aztán jön a csúszás, pontosabban az elcsúszás. Ahogy Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című regényének musicalváltozatában elhangzik: „Síkos a jég, néha akkorát zúgsz, meg nem állsz, csakis nadrágfékkel” – kezdi a szegediek számára is fontos adatokat tartalmazó cikket az Index.

Csak hogy amíg gyerekként mosolygunk az esésen, felállunk, majd folytatjuk a mulatságot, addig egészen más a helyzet, ha valakit váratlanul ér, amikor síkos felületre lép, és képtelen talpon maradni. De mi van akkor, ha valaki komoly, sőt, maradandó sérülést szenved emiatt? Mindezt azért, mert hó, esetleg ónos eső esett, vagy csak egyszerűen fagypont alá süllyedt a hőmérséklet, és a korábban leesett csapadék a járdára fagyott, amelyet senki sem takarított el. Az ilyen jellegű baleseteknek jelentős következményei lehetnek.

Forrás: senior.hu

MINDENKINEK A SAJÁT INGATLANA ELŐTT KELL TAKARÍTANI

Az Index erről a témáról Asztalos Gábor, ügyvédet faggatta, aki szerint a tulajdonos, akinek az ingatlanja előtti járdaszakaszon történt a baleset. Vagy adott esetben a használója – ha bérlőről van szó –, esetleg a kezelője. Egyszóval az, akinek gondoskodnia kell a járdaszakaszról, vagyis az ingatlan rendelkezési jogosultja. Ez nyáron a tisztán tartást jelenti, amelynek nyilván nincs akkora veszélyforrása, mint télen, amikor jön a fagy, a havazás, amikor kiemelt fontosságúvá válik a síkosságmentesítés. Ha valaki azon a szakaszon balesetet szenved, kárigényt terjeszthet elő az ingatlan tulajdonosánál vagy rendelkezési jogosultjánál.

Forrás: wtuzep.hu

SÉRELEMDÍJ IS JÁR A KÁROSULTNAK

“Vegyünk egy példát: ha valaki eltöri a lábát, és ezért otthon kell maradnia táppénzen, tehát tételes vesztesége van, amelyet forintosítani tud, akkor vagyoni kárigényt terjeszthet elő kárainak megtérítése érdekében” – mondta az Indexnek Asztalos Gábor, aki hozzátette, hogy emellett sérelemdíj is járhat a károsultnak személyiségi jogának megsértése miatt az őt ért nem vagyoni károk kompenzálásaként. Ennek mértéke több tényezőtől függ, így a sérülés súlyosságától, valamint attól is, hogy mennyiben jelent ez hátrányt az életében. Mert ha valaki olyan sérülést szenved, amelynek következtében nem tudja rendesen használni valamelyik testrészét – pláne, ha az a mindennapi munkához kellene, például egy sebész esetében a kéztörés –, akkor meglehetősen magas kártalanítási összegre számíthat.

NÉHÁNY 100 EZER FORINTTÓL TÖBB MILLIÓIG TERJEDHET A BÜNTETÉS

Tavaly januárban is volt egy eset: miután ónos eső esett, és nem takarították le a járdát, egy idősebb személy elesett, maradandó kézsérülést szenvedett, amelynek következtében nem mozgott megfelelően a hüvelykujja. A hibás az volt, akinek az ingatlana előtt történt az eset, és végül kétmillió forintos kártérítést kellett fizetnie a károsultnak. Csakhogy minden eset más, így a büntetés is bármekkora lehet, a határ pedig a csillagos ég – kezdve a néhány 100 ezer forintos tételtől a többmilliós büntetésig. Asztalos Gábor továbbá azt is elárulta, hogy az úttest szélére lehet tolni a havat, de szabadon kell hagyni a csatornalefolyókat, valamint a járdán annyi szabad helyet kell hagyni, hogy a gyalogosoknak legyen elegendő területük a közlekedésre.

Forrás: index.hu

- Hirdetés - - Hirdetés - - Hirdetés -

Kapcsolódó cikkek

'Fel a tetejéhez' gomb