Eljött a lazítások ideje? Berobbanthatja újra a járványt az ukrán menekültek érkezése? – Letoha Tamással, Boldogkői Zsolttal és Duda Ernővel beszélgettünk
Hétfőn végre lekerülhetett a maszk rólunk a zárt terekben és a tömegközlekedési eszközökön is, azonban ahányan üdvözítik a lazító intézkedést, annyian állnak kicsit szkeptikus óvatossággal a kérdéshez, attól félve, hogy korai még az öröm és még nincs itt az ideje a fellélegzésnek. Ezt az érzést erősíti az ukrajnai menekültek megjelenése is hazánkban, hiszen a humanitárius szervezetek ugyan kiemelt figyelmet fordítanak a Covid – pozitív menekültek izolálására és kezelésére, ám felvetül a kérdés, érkezésük berobbanthatja -e újra a koronavírus járványt Magyarországon. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Dr. Boldogkői Zsolttal, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanárával, Dr. Duda Ernő, szegedi virológussal, illetve az Év Példaképe díjas szegedi kutatóorvossal, a Pharmacoidea Kft. ügyvezetőjével Dr. Letoha Tamással.
BOLDOGKŐI ZSOLT: “AZT GONDOLOM, A MASZKVISELÉST MÉG EGY KICSIT TARTANI KELLETT VOLNA”
Boldogkői Zsolt elmondta, most már viszonylag hosszabb ideje a járvány minden paraméterében csökkenő tendenciát mutat, ami azt jelenti, hogy a vírus lefelé szálló ágába léptünk, de nem szabad róla megfeledkeznünk, hogy a járvány még mindig tart, hiszen a fertőzöttek száma még mindig viszonylag magas és sokan kerülnek kórházba is. „A különféle szociális távolságtartó intézkedésekkel szemben a maszkviselésnek nincsenek gazdasági következményei. Ha felvesszük, akkor attól még tudunk dolgozni, iskolába járni, semmilyen tevékenységben nem korlátoz. Azt gondolom, hogy a maszkviselést még egy kicsit tartani kellett volna, ezért azt javasolnám, hogy azért aki teheti, vegye fel a maszkot a közlekedési eszközökön és a zárt terekben. Sokan úgy gondolják, hogy egészségesek, fiatalok, erős az immunrendszerük, ezért nincs szükségük a maszkra, de nem szabad arról megfeledkezni, hogy könnyűszerrel hazavihetik a vírust az idősebb családtagoknak, akiknek már esetlegesen nem olyan erős az immunrendszere ” – vélekedett Boldogkői Zsolt.
LETOHA TAMÁS SZERINT IDEJE VOLT A KÖTELEZŐ MASZKVISELÉS ELTÖRLÉSÉNEK
Letoha Tamás elmondta, a maszkok nagy része a részecskemérete miatt alkalmatlan a vírus kiszűrésére. „A múlt héten jelent meg a Bristoli Egyetem kutatása, melyben kimutatták, hogy a szövetmaszkok csupán 5-10%-os hatékonysággal képesek feltartóztatni a másfél mikrométeres részecskéket, amelyben a vírus terjed, így szinte átengedik azokat az aeroszol szemcséket, amelyek hordozzák a vírust egyik emberről a másikra” – mondta el a kutató. Hozzátette, a maszkok azért sem hatékonyak, mert nem steril környezetben alkalmazzuk őket – mint mondjuk az orvosok a sebészi maszkot egy műtét alatt – ráadásul az emberek többsége hosszú hónapokon keresztül hordja ugyanazt a maszkot, így a maszkok belső felületén lerakódnak az ember szájüregéből származó különböző szennyeződések, spórák, amelyeken nagyon gyorsan elkezdenek kifejlődni különböző mikróba telepek, baktériumok, vagy gombák, ezért a folyamatosan viselt maszk az ember önfertőzését segítheti elő. Ha pedig túlfertőzött lesz a maszk, akkor adott esetben a másik ember számára is elősegíti a terjedést. „Egy 100 nanométeres méretű koronavírus ellen csak a célzott gyógyszeres terápiák és az oltóanyagok működhetnek. Ez a két dolog az, ami képes hatékonyan és a modern orvostudomány normáinak megfelelően biztosítani védelmet. Azt gondolom, hogy a kötelező maszkviselés eltörlésének már ideje volt” – mondta el Letoha Tamás.
DUDA ERNŐ SZERINT A MASZK ELHAGYÁSA UGYAN NÉPSZERŰ INTÉZKEDÉS, DE EGÉSZSÉGÜGYI SZEMPONTBÓL NEM TÚL SZERENCSÉS
Duda Ernő elmondta, ő továbbra is fenntartotta volna a maszkviselést, hiszen az nemcsak a koronavírus ellen véd, hanem az influenzával és a náthával szemben is, amelyek a jelenlegi hideg időjárás miatt még valószínű egy darabig közöttünk lesznek. „A lakosság már bele van fáradva a maszk hordásába, ezért ez egy népszerű intézkedés, egészségügyi szempontból viszont nem túlságosan szerencsés” – közölte a professzor.
BOLDOGKŐI ZSOLT SZERINT A MENEKÜLTEK ÉRKEZÉSE A KORONAVÍRUS SZEMPONTJÁBÓL NEM JELENT EXTRA KOCKÁZATOT
Boldogkői Zsolt arra a kérdésünkre, hogy berobbanthatja -e újra a járványt az ukrán menekültek érkezése elmondta, hogy Ukrajnában az átoltottság jóval alacsonyabb, mint itthon, de ott is a járvány csökkenő tendenciát mutat. Magyarországon hatalmas humanitárius összefogás indult a menekültek megsegítésére, sokan otthonaikat is felajánlották a számukra, melyből következik, hogy az ország különböző pontjain, szétszóródva lelnek menedéket. „Járványtani szempontból ez nem egy túl kedvező helyzet, de azt gondolnám, hogy nem jelent túlságosan extra kockázatot, de van egy csomó tényező, amit nem tudunk és befolyásolhatja, mint az ukrán fertőzöttség mértéke, vagy az, hogy nem tudjuk, hogyan oszlanak szét az országban a menekültek. Ha nem oltottak, inkább ők vannak nagyobb veszélynek kitéve. Amennyiben nem jön egy újabb vírustörzs, akkor úgy gondolom, hogy az omikron variánsnál nem fog egy újabb járványcsúcsot produkálni, de ebben a kérdésben egy járványmatematikus többet tud mondani” – árulta el Boldogkői Zsolt.
LETOHA TAMÁS: MAGYARORSZÁGNAK MEGVAN AZ A VAKCINAKÉSZLETE, MELLYEL IGÉNY SZERINT A MENEKÜLTEK IS BEOLTHATÓAK
Letoha Tamás szerint az ukrán menekültek kapcsán az elsődleges feladatunk a segítség és nem helyes olyan kérdés felvetése, hogy jelenlétük hogyan befolyásolja a koronavírus járványt hazánkban, már csak azért sem, mert Magyarországnak megvan az a vakcinakészlete, amellyel beolthatóak ezek az emberek, ha igény van rá. „A jelenlegi tudományos ismeretek és a hatékony gyógyszerek, illetve vakcinák birtokában nem hiszem, hogy nagyon kellene tartanunk attól, hogy a járvány terjedésére ez a fajta menekült áradat komoly hatással lenne” – árulta el Letoha Tamás.
DUDA ERNŐ ÚGY LÁTJA, NAGYOBB KOCKÁZATOT JELENT A KORONAVÍRUSNÁL PÉLDÁUL AZOKNAK A GYEREKEKNEK AZ ÉRKEZÉSE, AKIK NEM KAPTÁK MEG A MAGYARORSZÁGON SZOKVÁNYOS VÉDŐOLTÁSOKAT
Duda Ernő meglátása szerint nagyobb veszélyt jelent a koronavírusnál, hogy rengeteg ember úgy kerül Magyarországra, hogy meglehetősen rossz egészségi állapotban van. Főleg ebből a szempontból nagyon komoly veszélyt jelent, hogy nagyon sok olyan gyerek érkezik, akik nem kapták meg azokat a védőoltásokat, amelyek Magyarországon szokványosak, például kanyarós gyerekek érkezéséről is tudomása van a virológusnak. „Gondoskodni kellene arról, hogy az érkező gyerekek rövid időn belül megkapják azokat a védőoltásokat, amelyek nélkül Magyarországon és általában Európában egy gyerek sem nőhet fel” – mondta el Duda Ernő, majd azt is hozzátette, az a százezer ember, aki az orosz–ukrán háború miatt hozzánk menekül, berobbantani nem tudja a koronavírus járványt, de elodázhatja annak elmúlását.
