Közélet

A Magyar Közlönyben már meg is jelentek a részletek az új katatörvényről

Tüntetések ide vagy oda, Novák Katalin aláírta a katatörvény módosítását. A részletek a Magyar Közlönyben hétfőn éjszaka jelentek meg. Eszerint szeptember elsejétől csak főállású egyéni vállalkozó katázhat. Az adónem alá tartozó vállalkozóknak csak lakossági ügyfelektől lehet bevételük, vállalkozástól vagy jogi személytől nem. További újdonság, hogy a kedvezményes adózás bevételi határa évi 12 millióról 18 millió forintra nő, ez azonban nem jelenti az alanyi adómentességi határ emelését is. Az adó összege havi szinten 50 ezer forint, bejelentkezni rá augusztus 1-jétől lehet – írja az Index.

A katatörvény módosítását a kormány nevében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be a parlament elé, és múlt héten kedden meg is szavazták a képviselők. Novák Katalin köztársasági elnök hétfőn írta alá a jogszabályt. Mint ismert, a módosítás már a benyújtás pillanatában nagy felháborodást váltott ki, több alkalommal hídlezárásba torkollt a törvénymódosítás elleni tüntetés Budapesten, amit hétfőn Szeged is követett.

KIEGYENSÚLYOZOTT GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS

Még aznap éjjel meg is jelent a Magyar Közlönyben a katatörvény módosítása, amelyet a következőkkel indokoltak: az Országgyűlés abból a meggyőződésből kiindulva, hogy a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés záloga és egyben a társadalmi jólét forrása az értékteremtő munka, ugyanakkor elismerve annak fontosságát, hogy indokolt a legkisebb gazdasági teljesítményű, saját termékeikkel, szolgáltatásaikkal közvetlenül a lakosságot kiszolgáló egyéni vállalkozások adózási feltételeinek javítása az igazságos közteherviselés követelményeinek megfelelően, törvényt alkotott.

A törvény előírja, hogy

  • a főfoglalkozású egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.) szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) alapján keletkező adó- és más közteherfizetési kötelezettségének választása és jogosultsága esetén e törvény szabályai szerint tehet eleget.
  • A nemzetközi szerződés előírását kell alkalmazni, amennyiben a kihirdetett nemzetközi szerződés e törvénytől eltérő előírást tartalmaz. E törvénytől viszonosság alapján is helye van eltérésnek, de a viszonosság alkalmazása az adózó számára nem eredményezhet a törvényben meghatározottakhoz képest kiterjesztő adókötelezettséget. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó.
  • A kisadózó vállalkozók tételes adójával összefüggő hatósági ügyben az eljárás az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozik.
  • Az adózó az e törvény szerinti adóval összefüggő adókötelezettségeit e törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezései szerint teljesíti. 
  • Az e törvény szerinti adó a központi költségvetés bevétele.
  • Az állami adó- és vámhatóság által az e törvény szerinti adófizetési kötelezettséget választó adózókról vezetett nyilvántartás – azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

A TÉTELES ADÓ MÉRTÉKE HAVI 50 EZER FORINT

Az adó mértékéről és befizetéséről is szó esik a törvényben, amely szerint a tételes adó mértéke havonta 50 ezer forint, melynek teljes összegét az adóalanyiság fennállásának minden megkezdett naptári hónapjára meg kell fizetni, a hónap 12. napjáig.

Az a kisadózó, aki a naptári év minden hónapjára köteles a tételes adót megfizetni, az egyéni vállalkozásból származó bevételének naptári évben elért összegéből a 18 millió forintos keretösszeget meghaladó rész után 40 százalékos mértékű különadót fizet.

A kisadózó nem fizeti meg a tételes adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében:

  • táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban részesül,
  • katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
  • fogvatartott, vagy
  • egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette, kivéve, ha az e törvény szerinti adóalanyiságába tartozó tevékenységet végez, ideértve különösen, ha az említett időszakban bevételt szerez.

Ezenfelül nem kell megfizetni a tételes adót azon hónapokra sem, amikor a fent említett állapot megszűnik akkor, ha ez az állapot legalább 30 napig fennállt. Azok a vállalkozók pedig, akik szüneteltették vállalkozásukat, de ez az állapot megszűnt, a hónap 12. napjáig bejelentik az állami adó- és vámhatósághoz.

Kapcsolódó cikkek

2 hozzászólás

  1. Visszajelzés: Boerefijn Tech
  2. Visszajelzés: useful source
'Fel a tetejéhez' gomb