Szegedi Arcok

„Amíg nem áll vissza a megfelelő pályájára a szegedi operajátszás, nem veszem fel a fizetésem” – László Boldizsár Gregor József nyomdokaiba lépne

„Amíg nem állítjuk vissza megfelelő pályára az operajátszást a Szegedi Nemzeti Színházban és a Szegedi Szabadtéri Játékokon, addig, Gregor József korábbi példáját követve, jelképesen 1 forintos szerződést kötök a teátrummal, vagyis amíg nem tudunk látványos és sikeres opera előadásokkal újra arra a rangra emelni a szegedi operajátszást, ami Szegedet a Színház és a Szabadtéri létezése óta meghatározta, addig nem veszem fel a fizetésem” – jelentette be László Boldizsár, szegedi operaénekes szerkesztőségünknek adott interjújában.

Hozzátette, ajánlata természetesen csak abban az esetben érvényesülhet, ha a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatói posztjára kiírt pályázatot Peller Károly színművész nyerné el, aki az operatagozat vezetésére László Boldizsárt kérte fel.

GREGOR JÓZSEF PÉLDÁJÁT KÖVETVE SZÜLETETT MEG A KEZDEMÉNYEZÉS

Mint korábban megírtuk, a Szegedi Nemzeti Színház jelenlegi főigazgatójának, Barnák Lászlónak két kihívója is akadt a szegedi teátrum élén: Tóth Péter zeneszerző és Peller Károly, operetténekes. A pályázatból kiderül, Peller Károly nagy hangsúlyt fordít majd az operajátszás régi fényének visszaállítására, mely törekvésében László Boldizsár az operatagozat vezetőjeként nyújtana segítséget. Mint mondta, Gregor József, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas szegedi operaénekes, érdemes és kiváló művész példáját követve döntött úgy, hogy nem veszi fel a fizetését, csak, ha sikerült helyreállítani az operajátszás tekintélyét, mind a darabok sokszínűségében és színvonalában, mind a bemutatók számában, a Színházban és a Dóm téren egyaránt.

GREGOR JÓZSEF 2003-BAN A SZÍNHÁZ NEHÉZ ANYAGI HELYZETE MIATT HOZTA MEG DÖNTÉSÉT

Gregor Józsefné, dr. Takács Mária megkeresésünkre felidézte, férje, 2003-ban vitte színre Verdi Don Carlosát, s mint mondta, a Szegedi Nemzeti Színház anyagilag akkor is bajban volt, ezért ő ezzel is segítve az operajátszás fenntartását, 1 forintért vállalta el a munkát. Maga Gregor József rendezőként jegyezte a darabot, Fülöpöt Gábor Géza alakította, Erzsébetet pedig Vajda Júlia énekelte. A darab bemutatója abban az évben október 17-én volt, majd megért még 4-5 előadást. Mint ahogy Takács Mária elmondta, örömmel fogadta László Boldizsár kezdeményezését, hiszen ma is szükség van a gyönyörű, klasszikus operaelőadásokra, nem méltán elfeledett művekkel.

“EGY ÚJ RENDSZERT VEZETNÉNK BE”

László Boldizsár elmondta, feladatuk olyan bemutatók, klasszikus és ismert operák színpadra állítása, amelyek visszahozzák annak a közönségét, mert jelenleg azt hallani, hogy kicsi az érdeklődés a műfaj iránt, ezért is fordulhatott elő, hogy idén a Dóm téren nem lesz operaelőadás a kínálatban. „Ezért egy olyan rendszert találtunk ki, amelyben látványos és minőségi előadásokat tudunk bemutatni. Sőt, ha kell, a jelenlegi Társulat mellé tudunk hozni Szegedre olyan országosan ismert operaénekeseket, akik a Társulat énekesei mellett színesítik majd a kínálatot, valamint a fiatal szegedi énekesek a közös munka során tanulhatnak is tőlük– mondta el az operaénekes.

A TERVEK KÖZÖTT SZEREPEL EGY MEGÁLLAPODÁS A MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZZAL

Hozzátette, ezt azért tudják majd megtenni, mert a megválasztásuk után véglegesedhet egy megegyezés a Magyar Állami Operaházzal. Ennek keretein belül több, az Operaházban korábban bemutatott operaelőadást bocsátanának a szegedi színház rendelkezésére díszlettel, jelmezzel együtt, önköltségi áron. A rendezők és a további alkotók másodfelhasználású jogdíjai lesznek még költségek, viszont ezek semmiképpen sem olyan mértékűek, mint mikor nulláról kell létrehozni egy új bemutatót. Mint László Boldizsár elmondta, így jelentősen le tudnának faragni az operajátszás költségeiből. Azt is elárulta, terveik szerint, ha új operát mutatnának be, azt először a Szabadtéri Játékokon láthatnák a nézők, s utána vinnék be a darabot a színházba.

AZ ELSŐ KOPRODUKCIÓS CÍMEK MÁR MEG IS VANNAK

„Terveink szerint az opera műfaját így tervezhető, költségkímélő módon, ugyanakkor látványos előadásokkal állítjuk helyre a Szegedi Nemzeti Színházban ugyanúgy, mint a Szabadtérin. Ehhez pedig koprodukciókra van szükség” – mondta el László Boldizsár. Azt is elárulta, ehhez az első ilyen koprodukciós címek már meg is vannak.

  • Ha Peller Károly nyerné el a főigazgatói posztot, szeptemberben érkezne Szegedre a Kovalik Balázs által korábban Szegedre rendezett, azóta legendássá vált Turandot előadás,
  • de ebben az évben elhoznák Szegedre Szinetár Miklós által színpadra álmodott A cigánybáró című daljátékát is.
  • A Kisszínházba pedig egy nagyon szépen megkomponált darab érkezne Kolozsvárról, méghozzá a Szerelmi bájital című vígopera.
  • De szeretnének Szegedre hozni egy klasszikus Tosca előadást,
  • egy Otellót Kolozsvárról,
  • Donizetti Don Pasquale című darabját,
  • az Operaház Manon Lescaut négyfelvonásos operáját,
  • de a nagy nemzeti operák közül mindenképpen bekerülne a repertoárba a Bánk bán és a Hunyadi László is.

„Ebben a konstrukcióban előfordulhat olyan helyzet is, hogy az operaházi produkcióval érkező játékmesterek felfigyelhetnek egy-egy kimagasló szegedi teljesítményre, és amikor az aktuális darab visszakerül az Operaházba, akkor nagy eséllyel ajánlani fogják a szegedi énekeseinket” – árulta el László Boldizsár.

LÉTREHOZNÁK A GREGOR JÓZSEF OPERA STÚDIÓT

Ezenkívül 2024 nyarán a Dóm téri színpadon az Aidát láthatná majd a közönség. Színháztörténeti pillanat lenne ez, hiszen két Kossuth – díjas művésznő, Sümegi Eszter, mint Aida és Komlósi Ildikó, mint Amneris, a Dóm téren búcsúznának a szerepüktől, utoljára láthatnák őket ezeknek a karaktereknek a szerepébe bújva a nézők. Terveznek még bemutatni olyan kortárs opera ősbemutatókat is, amelyek elsősorban a fiatalokat szólítják majd meg. A pályázatuk markáns része pedig létrehozni a Gregor József Opera Stúdiót, ami a szakmai hátterét biztosítja majd a jövő operacsillagainak a kinevelésében. A színházban dolgozó énekkari és szólista művészek folyamatos képzését térítésmentesen biztosítják majd az Opera Stúdióban olyan tanárok közreműködésével, mint Pál Tamás, Vajda Júlia, vagy Andrejcsik István.

AMÍG EZ A RENDSZER NEM MŰKÖDIK TÖKÉLETESEN, ADDIG LÁSZLÓ BOLDIZSÁR NEM VESZI FEL A FIZETÉSÉT

László Boldizsár kiemelte, addig nem veszi fel a fizetését, amíg ezt a rendszert nem látja tökéletesen működni a szegedi színház életében. Mint mondta, Pál Tamás vezető karmesterrel az oldalán tűzön-vízen át ennek megvalósulásáért fognak küzdeni, s számításai szerint az operatagozat vezetőjeként az első évadban biztos csak a jelképes 1 forintos összegért dolgozna. „László Boldizsár egy kiváló tenorista és színész, üdvözítem a kezdeményezését, ez egy nagy dolog, hogy bevállalta és köszönjük neki, ha ezt megcsinálja” – mondta el Gregor Józsefné, dr. Takács Mária.

Peller Károly főigazgatói pályázata ITT érhető el, benne az operajátszás jövőjére vonatkozó tervekkel.

Fotó László Boldizsárról: Emmer László

Kapcsolódó cikkek

'Fel a tetejéhez' gomb