“Lebetonozzák a termőföldemet, pénzt alig látok belőle, Botkát meg közben nem érdeklik a szegediek” – a földtulajdonosok úgy érzik, a tervezett új gyár miatt szinte kisemmizik őket
Forrnak az indulatok Szegeden, mivel a tervezett új gyár miatt elindult a kisajátítási eljárása a termőföldeknek az M43-as autópálya közelében, Béketelepen. Az akkumulátorgyárról szóló pletykákat visszautasította Botka László polgármester, a helyiek között mégis nagy a nyugtalanság. A legnagyobb aggodalom a földtulajdonosok körében van, akik azt érzik, szinte kisemmizik őket azzal, hogy áron alul veszik meg tőlük földjeiket.
A Telex készített riportot a tulajdonosokkal a helyszínen. „Itt most az önkormányzat megveszi ezt húgyért-szarért, aztán drágán eladja iparterületnek” – foglalta össze a helyzetet a lapnak egy szegedi termőföld-tulajdonos, amikor az ipari beruházásokról és a szegedi ipartelepről kérdezték. „Nemrég arattunk ezen a területen, a terv az volt, hogy újra bevetjük. De a kialakult helyzetre tekintettel nyilván nem merjük, nem tudjuk, le is tudnánk-e még aratni” – mesélte az egyik gazda.
NEM AKKUGYÁR LESZ
A lap megjegyzi, hogy a kormány 21 milliárd forintot adott a szegedi ipari park kialakítására, emellett pedig nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá is nyilvánította a projektet, amelyet ezen a kisajátítás alatt álló 300 hektáron fognak elvégezni. Mint a G7 megírta, a beruházókkal a szegedi városvezetés mellett Szijjártó Péter külügyminiszter is tárgyal. Igazán konkrét információ nincs, sajtóértesülések a kínai BYD beruházásáról írtak, az MFor.hu cikke szerint a BYD elektromos autóbuszokat fog gyártani. A G7 megkereste Botka László szegedi polgármestert az ügyben, de ő csak annyit mondott, amennyit később Facebook-posztban is kiírt: nem akkumulátorgyár lesz a területen.
A TULAJDONOSOK NEM ÉRTIK, MIÉRT NEM LETTEK IDŐBEN TÁJÉKOZTATVA
A lap megjegyzi, hogy akkora a hírzárlat a beruházás kapcsán, hogy nincs politikai párt, amely megszólalna az ügyben. A földtulajdonosok viszont nem értik, miért utólag lettek tájékoztatva.
„Nem értjük, miért utólag tájékoztatnak, miért nem előre ültek le velünk beszélni” – mondta egy másik földbirtokos. Arccal, névvel senki nem akar nyilatkozni, mindenki tart a városvezetéstől, mert, ahogy ők fogalmaznak, „hasonló ügyeket lehetett már Magyarországon hallani, de azok mind fideszes ügyek voltak”. Azt érzik, nagy a nihil is a szegediek körében, senki nem is tudja igazán, hogy itt egy nagy beruházás folyik, miközben jó minőségű, 35–70 aranykoronás termőföldekről van szó – az átlagos magyar termőföld 19 aranykorona-értékű. „Igazából mindegy is, mi épül ide. Őrület, hogy ilyen jó minőségű földeket fogunk, és leöntünk betonnal” – mondták.
EGY TOLLVONÁSSAL EL LEHET MINDENT INTÉZNI?
A földbirtokosok arról is meséltek, hogy első- és másodosztályú földek vannak itt, egyelőre pedig azt sem tudni, hogy az itt kieső gazdálkodást hol lehetne majd folytatni. Szép most nagyon a föld, és bár vannak olyan földterületek, amelyek nem lesznek az iparterület részei, ők úgy érzik, „ha terjeszkedni akar az ipar, úgy néz ki, innentől egy tollvonással bármit el lehet itt intézni”.
FORDÍTVA INFLÁLÓDIK A PÉNZ
A lap szerint a földtulajdonosok közül többen kaptak már a kisajátítási eljárás részeként vételi ajánlatot az önkormányzat által megbízott – és a kormánytól korábban megbízásokat is kapó – Baker & McKenzie ügyvédi irodától. A beérkezett ajánlatok a gazdák szerint sem a föld minőségét, sem elhelyezkedését nézve nem reálisak, szerintük jóval a piaci ár alatt vannak ezek az árak. Több forrás szerint is máshogy mozogtak az árak például 2008-ban, amikor a szomszédban lévő autópálya miatt sajátítottak ki földeket: az akkori tulajdonosok hektáronként 5-8 milliós ajánlatokat kaptak. „Úgy néz ki, fordítva inflálódik itt a pénz” – szögezi le az egyikük. A területek értékének becslését egyébként a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal megbízására készítette el a Conzus Igazságügyi Szakértő nevű cég.
Az önkormányzat ennek a szakértői irodának a dokumentuma alapján határozta meg a földek árát. A laphoz eljutott igazságügyi szakértői dokumentumok alapján nagyjából 3-4,5 milliós hektáráron határozták meg a földek mostani értékét, ami ahhoz képest is furcsa, hogy 15 éve ennél többet értek az ottani földek, de ahhoz képest szintén, hogy a környéken piaci alapon ennél jóval drágábban lehet földet szerezni.
TÖBB EZER FORINT HELYETT 300-450 FORINTOS NÉGYZETMÉTERÁR
„Láttunk olyat is, ahol több ezer forintig felment a négyzetméterár, mi pedig 300-450 forintos négyzetméteráron kapunk ajánlatot?” – mondta csodálkozva az egyik földbirtokos, míg egy másik arról beszélt, hogy az általa kapott ajánlatból maximum negyedakkora földet tudna venni, mint a mostani. Már ha egyáltalán talál eladó földet: a gazdák arról is beszéltek, hogy „ezeken a területeken egyébként sincs adásvétel, mert nincs az a marha, már bocsánat, aki ezeket a jó földeket eladja. Kint Röszkén például 6,5 milliós hektáráron láttam eladó földet” – tette hozzá.
Szerintük alapvetően is nagy a földhiány az Alföldön. Olyan van, aki venne földet, de olyan nincs, aki eladná. „Az a baj ezzel az ajánlattal, hogy most sem tudnék belőle ekkora és ilyen földet venni. Ráadásul most nem is találnék, éveket kéne várnom arra, hogy találjak eladó földet, addigra csak még kevesebbet fog érni az, amit most kapok a földemért” – magyarázta egyikük.
NEM LEHET MEGAKADÁLYOZNI A KISAJÁTÍTÁST
Egy, a lapnak megszólaló jogász szerint nincs sok opciója annak, aki nem fogadja el a kisajátítási vételárat. A kisajátítást ugyanis nem lehet megakadályozni, „bíróságra lehet járni maximum egy másik szakértői véleménnyel, de ez nem olcsó mulatság”. Háttérben beszéltünk egy értékbecslővel is, aki szerint hektáronként akár 10-15 millió forintért is el lehetne adni a szóban forgó földeket.
ELKEZDŐDÖTT A MUNKA
A kisajátítás alatt álló földeken már lassan ugyan, de elkezdődött a munka, „kisajátítás előtti előmunkálat engedélyezése tárgyában” kaptak levelet többen is. Mivel az ipari terület közel 300 hektáros, ezért talajmintavételi előmunkálatokra van szükség. A kérelem továbbá azt írja, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházáson elkezdik a talajmintavétel mellett a lőszermentesítési előmunkálatokat és a régészeti próbafeltárást is.
„Nem az önkormányzat tulajdona még a terület, de nemrég kaptunk egy levelet, hogy szeretné elkezdeni a munkálatokat” – mesélik a tulajdonosok. Most mindenki vár, talán valamilyen korán lekerülő növényt tudnának vetni, de nem mernek lépni, mert az időjárás mellett kiszámíthatatlan az is, hogy lesz-e még földjük, mire művelni kell azt, vagy mire beérik a termés „Lebetonozzák a termőföldemet, pénzt alig látok belőle, Botkát meg közben nem érdeklik a szegediek” – zárta a Telex tudósítójával való beszélgetést az egyik gazda.
