Zöldebb jövő, fenntarthatóbb világ: a Boszorkánysziget felújítását, sétányosítását is tartalmazta az a projekt, amit az SZTE kutatói hamarosan bemutatnak az Európai Parlamentben

Újabb mérföldkőhöz érkezett az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar jelenleg is futó H2020 projektje, a PHOENIX, amelynek eredményeit hamarosan az Európai Parlamentben is bemutatják. A kutatás azt vizsgálja, hogy milyen az egyének hozzáállása a zöld átálláshoz és az új Európai Zöld Megállapodás által előirányzott NetZero koncepcióhoz, illetve az életmódváltáshoz. A kutatásról Dr. Nagy Gyula projektkoordinátorral, az SZTE TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézet Társadalomföldrajz Tanszékének adjunktusa mesélt.

A Horizont 2020 (H2020) az Európai Unió 2014 és 2020 között futó legnagyobb kutatási és innovációs keretprogramja volt, amely az európai kutatást, technológiai fejlesztést és innovációt támogatta. Kitűnő alapul szolgált a 2019-ben elindított Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal) programcsomagnak, mely arra törekszik, hogy egész Európa működése lépésről lépésre zöldebbé és fenntarthatóbbá váljon, főként a körkörös gazdaság és a mezőgazdaság tekintetében, valamint az energiahatékonyság növelése, illetve a biodiverzitás megőrzése érdekében – írja az egyetem. 

HOGYAN VISZONYULNAK AZ EMBEREK A ZÖLD ÁTÁLLÁSHOZ?

Kiemelték, hogy az SZTE TTIK kutatói a PHOENIX projekt keretében kapcsolódtak be a programba, mely során azt vizsgálják, hogyan viszonyulnak az emberek a zöld átálláshoz és az Európai Zöld Megállapodás által előirányzott NetZero koncepcióhoz, amely az üvegházhatású gázok nullára csökkentését célozza meg. 

A BOSZORKÁNYSZIGET FELÚJÍTÁSA, SÉTÁNYOSÍTÁSA

A projekt keretében 2024. januárjában megszervezték Szeged első közösségi gyűlését. A fórumon meghívásos alapon 40 helyi lakos mondhatta el a véleményét a zöld város koncepciót érintő problémákkal és a hozzájuk fűződő megoldási javaslatokkal kapcsolatban. Az elhangzott ötletek alapján a Boszorkánysziget felújítása, sétányosítása mellett tették le legtöbben a voksukat. A projekt munkatársai ezt továbbították is a városvezetés felé. Mint a kutató elárulta, szerencsés egybeesés, hogy a déli Tisza-híd fejlesztése kapcsán e terület kiemelt figyelmet élvez, ahová érdemes volt a lakosság ötleteit bevonni.

SZEGED NYITOTT

Most, nagyjából egy évvel a közösségi gyűlés után, annak résztvevőit a város meghívta az új városi zöldítési akcióterv koncepciójának bemutatására, ahol az alpolgármester köszöntötte a résztvevőket. A városzöldítési akciótervbe beépítették az első közösségi gyűlés alatt meghatározott irányvonalakat, fejlesztési javaslatokat, valamint az azt követő Zöld Hackatlon ötletpályázat eredményeit is. Utóbbit az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézet hallgatói csapata nyerte meg 2024 nyarán. A közösségi gyűlés, mint projektpilot továbbgyűrűző hatásai érezhetőek voltak. A bemutató után közös workshoppal és ötleteléssel egészült ki a bemutató.

„Ez egy óriási siker. Az a negyven ember, aki a meghívásunkra végül eljött tavaly a közösségi gyűlésre, ha nem is teljesen, de meglehetősen jól reprezentálja Szeged különböző véleményeit. Ráadásul indirekt és direkt módon is bevontuk őket a tervezési folyamatba, ami rendkívüli eredmény. Szeged egyébként ilyen tekintetben nagyon nyitott. Sokszor találkozhatunk hasonló fórumokkal, de az, ahogy egy meghatározott módszertan alapján a lakosság segítségével egy javaslatcsomagot összeállítottunk, és azt a város befogadta és feldolgozta, egészen egyedülálló” – árulta el a kutató.

A BOSZORKÁNYSZIGET INFORMÁLIS ZÖLD TERE A VÁROSNAK

Dr. Nagy Gyula bemutatta, hogy a Boszorkánysziget informális zöld tere a városnak, vagyis egy természetes, vadon jellegű hely, amely nem rendelkezik kiépített infrastruktúrával (játszótér, padok, telepített növényzet) és karbantartott zöld területtel (mint egy park, vagy kert). A helyiek mégis szívesen használják pihenésre, sétákra vagy más szabadidős tevékenységekre.

„Úgy véljük, hogy a vadon jellegének megőrzése elengedhetetlen. Ezt a közösségi gyűlés résztvevői is megerősítették, ugyanakkor úgy gondolják, hogy a terület jelenlegi rossz állapota és a helyenként tapasztalható problémás körülmények mindenképpen rendezést igényelnek.” A szakember abba is beavatott, hogy a tervek szerint a Boszorkánysziget megújulása valahol a formális és informális zöldterületek között képez majd átmenetet. Vagyis egy olyan köztes zöldterület jön létre, amely a természetes környezetet megőrzi, miközben kulturált, karbantartott sétányokat és tanösvényeket biztosít a látogatóknak. Ugyanakkor hozzátette, a déli Tisza-híd fejlesztésének tervei is hatással lesznek arra, hogy milyen irányba halad a Boszorkánysziget területrendezése.

IRÁNY BRÜSSZEL

Mint a kutató elárulta, eredményeikről idén június 4. és 6. között Brüsszelben, az Európai Bizottság és az Európai Parlament képviselői előtt fognak beszámolni. Az elmúlt négy évet felölelő, közel ötmillió eurós költségvetésből 340 ezer eurót felhasználó projekt több mint 10 kutató, PhD-hallgató és OTDK-résztvevő bevonásával jött létre.

„Az SZTE kutatóiként így tudunk hozzájárulni egyrészt a szakpolitika megvalósításához, másrészt Európa zöldebbé tételéhez, valamint a klímaváltozás hatásai elleni küzdelemhez. Ezeket a célokat nem csupán az EU, hanem a Szegedi Tudományegyetem is kiemelten fontosnak tartja. Minden fejlesztés és kutatás végső soron azt a célt szolgálja, hogy azt a tudást, amit kutatóként megszerzünk, átültessük az oktatásba is. Ez a szerepe az SZTE-nek, hogy felismerve az attitűdhiányokat, az erre vonatkozó kutatásokba bevonjuk a hallgatókat, formáljuk a szemléletüket. Hiszen a jelen hallgatói lesznek a jövő szülei, így tulajdonképpen generációs szinten szerepünk van a fenntartható világ kialakításában. Hiszem azt, hogyha képesek vagyunk változni, elérhetjük mindezt. Mi vagyunk azon generációk egyike, akik még tehetnek a klímaváltozás hatásai ellen, és könnyen lehet, hogy mi vagyunk az utolsó ilyen generáció. Büszkeséggel tölt el mindannyiunkat, hogy az SZTE kutatóiként részesei lehetünk ennek” – vallja Dr. Nagy Gyula.