Még mindig érezni lehetett a szénné égett fa szúrós szagát. Odabent félhomály honolt, mintha az egykor szebb napokat is látott épület örök gyászba vonult volna, csak a tűz martalékává vált beszakadt tető helyén szűrődött be némi napfény. Eltűntek a pult barázdái, amit egykor sok betérő vendég támasztott, helyette kígyópikkelyekként, mint valami absztrakt motívum hólyagosodik fel a lángokban megpörkölődött régi bútordarab. Minden lépésünkre recsegett a lábunk alatt a meggyengült fa és az ódon ablaküvegek széttört morzsái. A valaha szebb napokat látott újszegedi Galyatetőn jártunk, ahol alig egy hete immár másodjára pusztított tűz, nem kímélve az Újszegedi Vasútállomás mellett egykor közkedvelt resti épületét.
A MÚLT SZÁZAD ELEJÉN ÉLTE A FÉNYKORÁT A VASÚTÁLLOMÁS
A ma már rohamos léptekben pusztuló állomáson a 19. század végén, 20. század elején csak úgy pezsgett az élet. Az Osztrák Államvasút Társaság 1857-ben kiépítette a Bécs-Pest-Szeged-Temesvár vonalat, ami jelentős forgalmat generált az újszegedi állomáson. A hely jelentőségét mutatja, hogy a Nyugat-Európát Kelet-Európával összekötő híres luxusvonat, az Orient expressz is megállt itt 1883 és 1888 között a Párizstól Várnáig tartó útjain.
A VÉG KEZDETE: TRIANON, II. VILÁGHÁBORÚ, BOMBÁZÁSOK
A vasútvonal első vérző sebét a trianoni békediktátum aláírásakor kapta, hiszen ezzel megszűnt az Erdéllyel és Bánáttal való kapcsolat jelentősége, mindössze egy 15 km-es szakasz maradt Magyarországé. A halálos ítéletet azonban a második világháború végén szenvedte el az állomás. 1944. szeptember 3-án egy angolszász légitámadás romba döntötte a Szegedi vasúti Tisza-hidat. Számos mozdony és vonatszerelvény rekedt a Tiszától keletre, amelyeket a szovjetek gyors előretörése miatt a magyar vasút már nem tudott a Tiszán átmenekíteni. Az újszegedi állomáson összezsúfolódott, hadifelszereléssel megrakott vonatokat ezért 1944. október 9-én a visszavonuló magyar egységek felrobbantották.
Még abban a hónapban nekikezdtek egy ideiglenes vasúti fahíd megépítéséhez, ami szintén tragikus sorsra jutott: a németek 1944. november 16-án 25-30 repülőgéppel bombatámadást intéztek Újszeged állomás ellen, ami jelentős károkat szenvedett el. A felrobbantott Tisza-híd pótlására gyorsan felépített ideiglenes fahíd két évvel későbbi megszüntetése óta Újszeged állomás a MÁV jelenlegi 121-es vasútvonalának végállomása.
A MÁV INFORMÁCIÓI SZERINT A VASÚTÁLLOMÁS BONTÁSÁNAK ELŐKÉSZÍTÉSE ZAJLIK ÉPPEN
Mára csupán egy vonatpár járja a síneket, az Újszeged-Békéscsaba között közlekedő személyvonat. A terület szívszorító látványt nyújt elhanyagoltságával, az idő folyamán szép lassan az enyészetbe vesző környezetével, omladozó épületeivel és a mindent beborító gazzal és szeméttel. Az már biztos, hogy a vasútállomás a jövőben elbontásra kerül, amivel kapcsolatban a MÁV a következő tájékoztatást adta részünkre.
“A bontás előkészítése, az ezzel kapcsolatos engedélyeztetés folyamatban van, pontos időpontot ezek lezárultával tudunk közölni. A bontás után a lebontott épület helyén tereprendezés, füvesítés történik majd. Az egykori kocsmával kapcsolatban nincs információnk, mivel nem a vasúttársaság területén lévő ingatlanról van szó.”
2020 MÁJUSÁBAN MÉG ÍGY NÉZETT KI AZ ÚJSZEGEDI VASÚTÁLLOMÁS
ÉS ÍGY 2021 NOVEMBERÉBEN, ALIG EGY HÉTTEL KÉSŐBB AZ ÁLLOMÁS MELLETTI ÖREG KOCSMA TETŐSZERKEZETÉNEK KIGYULLADÁSÁT KÖVETŐEN
A területen található épületegyüttes egy része három éve már kiégett, most pedig az egykori kocsma maradékát is elemészti a tűz, amely még 2012-ben zárta be végleg kapuit. Nézd meg videóriportunkban, hogyan néz ki jelenleg az egykor virágzó Újszegedi Vasútállomás.
Operatőr: Magyar Andor, szeged365.hu
Egy hozzászólás