Döntött a parlament, vagyis 140 igen szavazattal elfogadta az Országgyűlés Magyarország Alaptörvényének tizenegyedik módosítását, amelynek értelmében összevonják a 2024-es EP-választásokat az önkormányzatival, valamint jönnek a főispánok és a vármegyék.
Kedden döntött az Országgyűlés az Alaptörvény tizenegyedik módosításáról: 140 igen, 36 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadták az indítványt.
EGY NAPON LESZ A SZAVAZÁS
Magyarország Alaptörvényének tizenegyedik módosítása – ezzel a címmel nyújtott be javaslatot Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője kicsit kevesebb mint egy hónappal ezelőtt. Az általános indoklásból kiderül, hogy pontosan miről van szó: “az Alaptörvény tizenegyedik módosítása indítványozza, hogy a következő, 2024. évi helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását és az azt követő önkormányzati választásokat október hónap helyett április, május, június vagy július hónapban legyen szükséges megtartani, az európai parlamenti képviselők választásával egyidejűleg, vagyis a szavazásokat egy napra lehessen kitűzni.” Kocsis Máté szerint a 2022. évi országgyűlési választás és az ugyanazon a napon lebonyolított országos népszavazás igazolta a közös rendezés költségmegtakarító hatását, amely a konkrét esetben több mint tízmilliárd forint volt.
JÖNNEK A VÁRMEGYÉK
A módosítás ezen felül tartalmazza az ország területi tagozódására vonatkozó rendelkezések megváltoztatását is, „a történelmi hagyományokra, a történeti alkotmányunk vívmányaira való tekintettel a megyék elnevezése vármegyékre változik”. A Kocsis Máté által jegyzett dokumentumban arról is írnak, hogy a magyar közigazgatás alapvető területi egységei az államalapítástól kezdődően egészen 1949-ig a vármegyék voltak. A vármegye szó használatát a korábbi magyar alkotmányos és államigazgatási rendszerrel teljesen szakítani kívánó diktatórikus kommunista rendszer szüntette meg. A vármegye szó használatának visszaállítása a mai magyar jogrendbe biztosítja, hogy az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is továbbéljenek. Emellett úgy gondolják, hogy a vármegye szó használata a nemzeti összetartozás eszméjét, közös történelmi emlékeink megőrzését és egyben a magyar demokrácia nemzeti karakterét is erősíti, a kifejezéssel pedig jobban hangsúlyozható, hogy „a magyar államszervezés és államszerkezet központi gondolati motívuma a nemzeti szuverenitás és ezen keresztül az európai civilizáció sarokköveinek megvédése”.
5 hozzászólás