“Minden bevethető eszközzel küzdünk” – így harcol a város növényeiért az aszály idején az SZKHT, interjú Makrai László, igazgatóval

Emberpróbáló szárazság és forróság sújtja Szeged városát, ami jócskán megviseli a tereink, parkjaink és a belváros növényzetét is. A Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. munkatársai óriási erőfeszítéssel igyekeznek fenntartani az aszály sújtotta zöldterületeket. Erről a megfeszített munkáról és küzdelemről az időjárási elemekkel beszélgettünk Makrai Lászlóval, az SZKHT ügyvezető igazgatójával.

A PROBLÉMA LÉNYEGÉBEN MÁR A TÉLI CSAPADÉK ELMARADÁSÁVAL KEZDŐDÖTT

Az igazgató beszámolt róla, a jelenlegi aszállyal kapcsolatos problémák nem most kezdődtek, hanem még a télen, hiszen lényegében nem volt téli csapadék, sőt a tavaszi és a nyári is kimaradt. A meleg csak tetézi, hogy nincs a talajban víz, amit fel tudnának venni a növények, sőt sajnos az erős besugárzás, vagyis a napsugárzás és az ultraibolya sugárzás is óriási mértékű, ami még pluszban égeti a növények leveleit, ez pedig még külön problémát jelent a szárazság mellett.

MÉG AZ ÖTÉVES FÁKAT IS LOCSOLNI KELL EBBEN A SZÁRAZSÁGBAN

Mint megtudtuk, a Társaság munkatársainak feladata igen jelentős, összesen 3 902 702 m2 zöldfelületet tartanak fenn a városban. Ők gondoskodnak arról, hogy a frissen ültetett fák, cserjesorok, évelők és egynyári növények szépen mutassanak városszerte a díszparkokban, járdaszigeteken, másrészt a fák, a csemeték, amelyek az elmúlt 5 évben lettek ültetve ne pusztuljanak ki, hiszen ők sokkal érzékenyebbek az öregebb társaikhoz képest. “Azt tapasztaljuk sajnos, hogy még az ötéves fákat is locsolni kell, oda kell vinni tengelyen a vizet, robbanómotoros gépekkel, slaggal, vagy legjobb esetben, amiből nagyon kevés van, automata öntözőrendszerrel” – árulta el Makrai László.

AZ ÖNTÖZŐBERENDEZÉSEK MINDEN ÉJJEL MENNEK

Hozzátette, minden olyan zöldterületet ami automata öntözőberendezéssel van ellátva, – mint például a Széchenyi tér, Dugonics tér, Szent István tér -, napi szinten, az éjszakai órákban locsolják a szakemberek. Ahol nincs automata öntözőberendezés, hetente több alkalommal is kézi erővel slaggal és szórófejekkel locsolják a gyepfelületeket, cserjéket és évelőket. Mindemellett, a fejlesztett zöldfelületekre kiemelt figyelmet fordítanak, sőt, az ágyások éjjeli üzemelő automata rendszerét nappal plusz öntözéssel egészítik ki.

AZ IDEI NYÁRON 30%-KAL TÖBB ÖNTÖZŐVIZET HASZNÁLTAK MÁR FEL, MINT A KORÁBBI NYARAKON

Az automata öntözőberendezéseken keresztül naponta összesen körülbelül 100 m3 víz kerül kijuttatásra, ezen kívül locsolóautókkal naponta 130 m3 öntözővizet használnak fel a növények életben tartásához. A rendkívüli aszályos helyzetre tekintettel a locsolóautók nemcsak nappal üzemelnek, hanem éjszaka is öntöznek velük. Ahogy Makrai László hozzáfűzte, az idei nyáron már most körülbelül 30%-kal több öntözővizet használtak fel, mint a korábbi nyarakon.

20 DOLGOZÓ, 8 TARTÁLYOS AUTÓVAL VÉGZI AZ ÖNTÖZÉST, AKÁR ÉJJEL IS

“Szeged városában 8 tartályos autóval végezzük az öntözést, amelyek különböző méretűek. A város területén telepített fiatal fákra, valamint az aszály hatására károsodott fákra 780 db öntözőzsákot helyeztünk ki az idei évben. Még az 5 éve ültetett fákat is kell öntöznünk. 20 dolgozónk (éjszakai öntözéssel együtt) locsol Szeged területein. Júniusban összesen nettó 8 014 000 Ft-ot fordítottunk öntözésre, júliusban nettó 11 303 500 Ft-ot” – tudtuk meg az igazgatótól.

TÖBB NÖVÉNY IS SÉRÜLT AZ ASZÁLYOS IDŐJÁRÁS KÖVETKEZTÉBEN

Mint beszélgetésünkből kiderült, a nyírfákat és a díszkörtéket viselte meg legjobban az aszály. A Móravárosi körúton, Csongrádi sugárúton, valamint az Állomás utcában idősebb fák pusztultak ki, de a Zápor-tónál több nagy nyárfa is kiszáradt. Sok a száraz gyümölcsfa a kertvárosias városrészekben, ezek között a legtöbb meggy és diófa, viszont érdemes tudni, hogy a meggyfák a moniliától gyengültek le, magyarázta az igazgató. Városszerte nagyon sok tuja és fenyő is kipusztult az aszályos tél, tavasznak és az azt követő nyárnak köszönhetően. A hársak lombozata a hőség hatására károsodást szenvedett a legtöbb helyen, mint például a Budapesti körúton, vagy a Somogyi utcában. A tartós aszály megviselte a városba kiültetett cserjéket is, még a jó várostűrő cserjefajoknak (például fagyal, borbolya, gyöngyvessző, és som) is napégést szenvedett a levélzetük. Tehát nemcsak a szárazság hanem az erős besugárzás is pusztít.  

“MINDEN BEVETHETŐ ESZKÖZZEL KÜZDÜNK”

“A teljes személyzetünk és jármű és – locsolótechnikánk éjjel-nappal dolgozik. Minden bevethető eszközzel küzdünk” – mondta el Makrai László, hozzátéve, már évek óta olyan fajokat választanak, amelyek jobban bírják a szárazságot, de természetesen, ha oly mértékben sérülnek a növények, esetlegesen kipusztulnak az aszály következtében, pótolják azokat, amint lehetséges.