A kiégett nukleáris fűtőelemek kezelését tenné könnyebbé az ELI-ALPS lézerközpontban zajló kutatás, amit több mint három és fél milliárd forinttal támogat a magyar kormány. A kísérletek februárban kezdődtek, és az eddigi eredmények nagyon ígéretesek.
A nukleáris hulladékok könnyebb kezelését szolgáló eljárásról tartottak kedden nemzetközi online konferenciát, amelyen a projekt magyar résztvevői, a szegedi ELI-ALPS lézeres kutatóközpont szakemberei is részt vettek – áll az MTI beszámolójában.
A Szegedi Tudományegyetemen és a szegedi lézeres kutatóközpontban, az ELI-ben zajló projekt célja, hogy a kiégett nukleáris fűtőanyagok lebontásának egyik alternatíváját jelentő lézeres transzmutációs technológiát kutassák.
A projektben részt vevő három intézmény, a párizsi École Polytechnique, a kaliforniai székhelyű TAE (Tri Alpha Energy) vállalat és a Szegedi Tudományegyetem együttműködése tavaly áprilisban indult az SZTE vezetésével. A nemzetközi konzorcium a kiégett nukleáris fűtőelemek kezelésének egyik ígéretes útját jelentő, lézeres úton előállított neutronokon alapuló, sóolvadékos transzmutátor létrehozásán dolgozik.
A magyar kormány három évre 3,6 milliárd forinttal támogatja a transzmutációhoz szükséges lézeres neutronforrás kifejlesztését. Osvay Károly, a Szegedi Tudományegyetem Nagy Intenzitású Lézerek Magfizikai Alkalmazása Intézetének vezetője elmondta, azt szeretnék elérni három év alatt, hogy bebizonyosodjon, “kicsi” lézerekkel is előállítható megfelelő számú neutron az eljáráshoz. Az egész folyamatnak három fő lépése van, jelenleg az első lépésen vannak túl.
A kísérletek február végén kezdődtek az ELI-ALPS lézeres kutatóközpontban, ahol nagyon vékony – 2 mikrométer-5 nanométer – vastagságú céltárgyakat lőttek nagyon rövid lézerimpulzussal. Ebben sikerült a kutatóknak komoly eredményeket elérni, jelenleg a kísérletek kiértékelése zajlik.
Az előzetes eredmények alapján az elmélet megállja a helyét, a szegedi lézerekkel ezred akkora energiával hasonló protonszámot lehet elérni, mint a nagy lézerekkel – hangsúlyozta a fizikus, hozzátéve, hogy ez nemzetközi szinten is nagy eredménynek számít. Ez az első állomása annak a folyamatnak, amelynek a végén a radioaktív hulladék kezelése lényegesen könnyebbé válik.
