Az Alkotmánybíróság igazat adott Novák Katalin államfőnek, valóban alkotmánysértő Lázár János új építési törvénye

Novák Katalin még a múlt héten dobta vissza Lázár János új, az állami építési beruházások rendjéről szóló törvényét. Az államfő nem írta alá, hanem az Alkotmánybírósághoz küldte. Mint ma kiderült, az Alkotmánybíróság egyetértett Novák Katalinnal, valóban alkotmánysértő a Lázár-féle törvény.

Előzetes normakontrollt kért Novák Katalin köztársasági elnök Lázár János július negyedikén elfogadott új építési törvényéről. Novák Katalin azért küldte tovább normakontroll eljárásra a törvényt, mert annak elfogadása esetén Lázár János egy rendelettel felülírhatná a rá vonatkozó törvényt.

A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK ÁLLÁSPONTJA MÁS

„A törvény ugyanakkor a sérelmezett rendelkezéseiben saját szabályaitól enged eltérést, akár miniszteri rendelettel. A köztársasági elnök álláspontja szerint a törvénynél alacsonyabb szintű jogszabálynak minősülő miniszteri rendeletben való, érdemi keretek nélküli eltérés lehetősége kiüresíti a törvényi, illetve részben sarkalatos törvényi szabályozást, sérti a normahierarchiát, valamint a sarkalatos törvények módosítására, a felhatalmazó rendelkezések meghatározottságára és a korlátlan mérlegelés kizártságára vonatkozó alkotmányos követelményeket, ami végső soron a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság sérelmét okozza” – ez állt az indoklásban.

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG EGYETÉRTETT NOVÁK KATALINNAL

Az Alkotmánybíróság egyetértett Novák Katalinnal, megállapította, hogy törvény 4. § (3) bekezdése, 16. § (1) bekezdésének „vagy a 4. § (3) bekezdése szerinti miniszteri rendelet” szövegrésze, valamint az 59. § (2) bekezdés a) pontja alaptörvény-ellenes. A jogszabály részletes és átfogó szabályokat állapít meg, ezek egy részét sarkalatos rendelkezésként rögzíti, sérelmezett rendelkezései viszont saját szabályaitól eltérést enged, akár miniszteri rendelettel. A köztársasági elnök szerint az alacsonyabb szintű jogszabálynak minősülő miniszteri rendeletben való, érdemi keretek nélküli eltérés lehetősége kiüresíti a törvényi, a részben sarkalatos szabályozást, sérti a normahierarchiát, a jogbiztonság sérelmét okozva.

A TÖRVÉNY NEM HIRDETHETŐ KI

Az Alkotmánybíróság megállapította, a jogalkotó a törvényben általános jellegű felhatalmazást adott a törvény szabályaitól való eltérésre. Nem beazonosítható, pontosan mely szabályok alól, milyen feltételek mentén engedne eltérést, így a miniszteri hatáskör teljes terjedelme és korlátai nem kellően tisztázottak, a polgárok számára nem megismerhetők, nem kiszámíthatók. Az Alkotmánybíróság szerint az ilyen felhatalmazó rendelkezés az Alaptörvénnyel ellentétes jogalkotási lehetőséget teremt, ezért  megállapította, hogy a támadott rendelkezések alaptörvény-ellenesek, a törvény nem hirdethető ki.

Lázár János korábban abban bízott, hogy az előzetes normakontroll tovább erősíti majd a törvényt, amelyen több mint egy évig  dolgoztak, és szerinte jó lett, hiába próbálták azt jogi, politikai vagy éppen üzleti megfontolásból elgáncsolni – írja a 24.hu.