Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
11.1 C
Szeged
2021, március 8., hétfő

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Kezdőlap Blog Napfényblog: probiotikumok és a mikrobiom szerepe a COVID-19 kiegészítő kezelésében

Napfényblog: probiotikumok és a mikrobiom szerepe a COVID-19 kiegészítő kezelésében

Hirdetés

Az 1960-as évektől kezdve beszélhetünk probiotikumokról, azelőtt is léteztek, de egyszerű házi készítésű fermentált élelmiszerek formájában. A probiotikus mikroorganizmusok, melyek az emberi mikrobióta rendszert alkotják törzsfejlődésünk kezdete óta jelen vannak bélrendszerünkben. Természetesen ezek az apróságok nem korlátozódtak csak a vastagbél területére, testszerte a bőrünktől kezdve a szájüregen át egészen az epehólyagunkig jelen vannak és segítik rendkívül komplex szervezetünk harmonikus működését.

Ez itt a Napfényblog, a Szeged365.hu-n, Pintér Zoltán szegedi vitaminspecialistával, a Napfényvitamin Szeged ügyvezetőjével, termékfejlesztési csoportvezetőjével. Vitaminok és hatásaik, immunrendszer-erősítés és táplálkozási tippek a téli időszak beköszöntével, a Covid-járvány kellős közepén, szegediektől, szegedieknek. Vadonatúj blogunkat Neked találtuk ki, ha tudatosan éled a mindennapjaid, számít az egészséged és szeretnéd ép bőrrel megúszni a járványt. 

Nem tudnék olyan orvostudományi szakterületet megnevezni, amelyen belül ne vizsgálták volna a mikrobiom működését és hatását az egyes kórképek kialakulása, gyógyítása terén. 2000-től kezdve egyfajta aranykorát éli a mikrobiom kutatás, hiszen soha nem látott számú kutatási eredmény született. A mikrobióta rendszer vizsgálata segítette olyan interdiszciplináris tudományágak létrejöttét is, mint amilyen a neuroimmunológia vagy éppen a neuro-pszicho-immunológia. Ezek a szakterületek többek között a bélrendszer és a benne élő mikrobióta rendszer hatását vizsgálják az idegrendszer, az immunrendszer és a psziché vonatkozásában. Ma már tudjuk, hogy kimutatható, finoman hangolt közvetlen és közvetett kapcsolat áll fenn a mikrobiom és az idegrendszer, a hormontermelő szervek, a szív- és érrendszer, az immunrendszer, illetve számos anyagcsere folyamat között.

A VÍRUSOKKAL SZEMBENI IMMUNFOLYAMATOKAT IS SZABÁLYOZZÁK A BÉLBAKTÉRIUMOK?

Ha már immunrendszer és vírusok, akkor muszáj kitérni a mikrobiom szabályozó szerepére, hiszen ebben rejlik a fontos támogató szerepe olyan betegeknél, ahol súlyos immunreakció lép fel a fertőzés következtében. Vizsgálatokban már bizonyították, hogy a mikrobiom elemei főként a bifidobaktérium, a laktobacillus és a saccharomyces nemzettség tagjai képesek kordában tartani a Th2 sejtek számát (T helper 2), mely immunsejtek száma robbanásszerű növekedést mutat allergiás reakciók során. A bélbaktériumok immunmoduláló szerepe már az elsődleges kolonizáció után elkezdődik. Az újszülött jó esetben hüvelyi szülés közben végighaladva a szülőcsatornán már egy jó adag anyai flórát bejuttat a tápcsatornájába. Természetesen a kórházi környezetből származó, illetve az anya bőrén található mikroorganizmusokkal együttesen fog kialakulni a kisded bélflórája és az elsődleges kolonizáció az egymással versengő győztes baktériumok, vírusok, gombák és ősi archea fajok elegyéből jön létre. Az immunrendszerünk és a mikrobiomunk kéz a kézben formálódtak, fejlődtek ki. Az immunrendszer barátként címkézte fel a mikrobiom jótékony elemeit és a mikroorgnizmusok cserébe számos tápláló metabolittal látják el a szervezetet és teremtenek egyensúlyt az immunfolyamatok szerteágazó rendszerében.

Az új típusú koronavírus okozta megbetegedés lényegében a COVID-19, ennek súlyos szövődménye egy hirtelen fellépő offenzív gyulladásos reakció, mely során proinflammatorikus citokinek (gyulladásos faktorok) árasztják el a szöveteket, ezt nevezzük citokin viharnak. A folyamat a fertőzöttek számához képest ritkán fordul elő, de nehezen kezelhető életveszélyes állapotot idéz elő. [1,2]

Ne gondoljuk azt, hogy a testben zajló folyamatok, betegségek nincsenek hatással a mikrobiomra. Ugyan példaként említve az idegrendszer esetében nyolcszor több idegrost fut a bélrendszer felől az agyba, mint fordítva, az idegrendszer túlterheltsége, fokozott stresszhatás, súlyos trauma esetén disbiosis léphet fel a bélflóránkban, azaz egyensúlyi állapota megbomlik. Ugyanez mondható el krónikus betegségek vagy éppen felső légúti vírusfertőzések során is. [3] A fertőzés lefoglalja az immunrendszert, a vírus negatív változásokat idéz elő a mikrobiomban, a mikrobiom immunrendszert szabályozó funkciója gyengül, ezáltal a szervezet sokkal nehezebben küzdi le a betegséget és kedvezőtlenül reagálhat a kórokozó jelenlétére.

KÖZPONTI SZEREPE VAN A SZÜKSÉGES ÉS KÁROS GYULLADÁSOK KÖZÖTTI EGYENSÚLY FENNTARTÁSÁNAK

Kiterjedt kutatások utalnak arra, hogy a probiotikus törzsek képesek befolyásolni a bélrendszer nyálkahártyához rendelt immunsejtjeit, illetve a hámsejtek működését, anyagcseréjét is. A probiotikumok funkcionális szerepet töltenek be a szükséges és felesleges védőmechanizmusok, köztük az összes immunválasz (veleszületett és adaptív) közötti pontos egyensúly elérésében és megőrzésében ahogy azt korábban is említettem. [4]

Yan és Polk [5] 2011-ben végzett kutatásai alapján elmondható, hogy az immunválasz probiotikumok általi szabályozása mindig több biológiai interakció révén jön létre:

  • közvetlen kölcsönhatás a bélrendszer hámsejtjeivel
  • kölcsönhatás a dendritikus sejtekkel (fontos antigént, azaz a betolakodók jellegzetességeit bemutató sejtek az immunrendszer számára a bélrendszerben)
  • kölcsönhatás a tüszővel társult hámsejtekkel (másnéven Peyer-plakkok, melyek a bél lumenében immunológiai felügyeletet látnak el a nyirokcsomókhoz hasonló módon)
  • kölcsönhatás makrofágokkal (immunsejtek melyek bekebelezik és elpusztítják a kórokozókat, testidegen partikulákat)
  • kölcsönhatás a T és B limfocitákkal (rendkívül fontos sejtes elemei az adaptív immunrendszernek)
  • kölcsönhatás a génexpresszióval (gének kifejeződése, kódolt fehérjék meghatározása)
  • kölcsönhatás a jelátviteli utakkal

MILYEN PROBIOTIKUS TÖRZSEK SEGÍTHETNEK?

2020. május 8-án Baud és munkatársai tanulmányukban felsorolták azokat a legfontosabb probiotikumokat, amelyek a COVID-19 okozta megbetegedés szervezetre gyakorolt súlyos hatásainak mérséklésével hozhatók összefüggésbe, ide tartoznak L. casei, L. gasseri, B. longum, B. bifidum, L. rhamnosus, L. plantarum, B. breve, Pediococcus pentosaceus és Leuconostoc mesenteroides. [6]

Egy másik tanulmány során Schmitter és kutató kollégái arra a következtetésre jutottak, hogy egyes L. paracasei és L. plantarum törzsek képesek csökkenteni az immun gyulladásos választ abban az esetben, ha az túlzott mértékű vagy szükségtelen. [7]

A probiotikus L. reuteri és néhány Lactobacillus törzs biofilmet képezhetnek, illetve olyan biológiailag aktív anyagokat állíthatnak elő, amelyek gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkeznek. [8,9]

IMMUNTÁMOGATÁS A BÉLRENDSZERBŐL

A bélrendszerben velünk élő mikroorganizmusok nem csupán mederben tartják immunrendszerünk szerteágazó folyamatait, hanem képesek azt serkenteni is, amikor szükség van rá. Conte és Toraldo szerint a vakcina mellett a COVID-19 fertőzés elleni küzdelem legjobb módja az immunrendszer javítása probiotikumok és prebiotikumok alkalmazásával, amelyek képesek minimalizálni a COVID-19 fertőzés okozta gyulladást. [10]

Tudományos bizonyítékok támasztják alá a probiotikumok és egyes táplálkozási elemek (például vitaminok, nyomelemek és egyéb mikrotápanyagok) szerepét az immunfunkciók fokozásában, amelyek fontosak lehetnek a COVID-19 által okozott vírusfertőzés leküzdésében. [11] Alkalmazzuk bátran ezeket a kiegészítőket, hiszen egyre több eredmény igazolja hatékonyságukat és a 21. századi ember jobb életminőségét is biztosító szerepüket.

Pintér Zoltán

Hivatkozások:

  1. Huang et al., 2020
  2. Ragab et al., 2020
  3. Dhar and Mohanty, 2020
  4. Yan and Polk, 2011
  5. Yan and Polk, 2011
  6. Baud et al., 2020
  7. Schmitter et al., 2018
  8. Ayyanna et al., 2018
  9. Jones and Versalovic, 2009
  10. Conte and Toraldo, 2020
  11. Jayawardena et al., 2020
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Legfrissebb